Ez a könyv részben családtörténet, részben pályarajz, részben politikai publicisztika, részben önreflexió. Minthogy ebben a hazában elég sok ember ismer engem – nem csak és nem is első sorban az írásaimból, hanem képes és hangos közszerepléseimből – megkíséreltem, hogy, Déryt idézve, elmondani, hogy “kivagyokén”. Vagy inkább: kinek, minek látom magamat most.