Gárdonyi előtt – írja Móricz egy kitűnő emlékezésében – a paraszt csak mellékfigura, akit illik néha észrevenni. Míg nála az emberiség tényezője, és semmivel sincsenek hátrább emberi jogokban és elbírálásban, mint más társadalmi osztály tagjai.
Az ízetlen, göregábor-történetek szerzője nehezen és sokára találta meg igazi hangját. A népszínműves faluszemlélet uralkodása, a falut megvető és nem ismerő városi közönség igényeinek kiszolgálása idején az írónak előbb korai termését, szemléletét kellett megtagadnia, hogy eljuthasson a földművelő nép valóságos problémáinak megértéséhez.
