Huszonkét évszázad tizenhét beszélgetését idézem, no meg egy tizennyolcadikat, önmagammal.
Először Horatiust kérdeztem, mit gondol a titokról. Tógán fogott, és így felelt:
“Ne üsd az orrod más titkába, s amit megtudsz, tartsd meg magadnak.“
Sok titkot tart meg az ember több, mint kétezer év alatt.
Seneca éppen Domitiust tanította, aki később Néró néven császár lett, amikor mellette ülve, ezt a tanácsát hallhattam:
“Ha azt akarod, hogy más megtartsa titkodat, tartsd meg te is”.
Több mint kétezer év alatt sok jó tanácsot kap az ember a titokról. Ez nem titok.
Megkérdeztem Muhammad Alit, szeretkezhet-e nagy csatája előtt egy bokszoló? Ő csak mosolygott, és halkan, de izmait megfeszítve, így felelt:
“Csak az orr tudja, hogy merre jár, mikor az ajtó becsukódik.“*
Hál‘Istennek sok az a titok, amit nem lát az ember több mint kétezer év alatt.
Oliver Franks, angol filozófus, napszemüvege mögül, komolyan figyelmeztetett:
“Amit most hallasz, az hétpecsétes titok, persze oxfordi értelemben, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak egy embernek mondhatod el.“
