Ez van (ezt kell szeretni) – körülbelül ennyit tesz a címadó zehuze, amely mágikus fordulatként tér vissza Forgách András monumentális levélregényének lapjain. A leveleket egy Anya írja, távoli világba szakadt Lányának. Írja, írja, akkor is írja, ha nem jön válasz, akkor is, ha sejti, hogy hiába, és akkor is, amikor már késő.
