Ha átrágta magát valaki ezen az íráson, megismerkedhetett azzal a Magyarországgal, amelyet egy olyan gyermek, mint én – aki egy jómódú, első generációs értelmiségi családba született bele nem sokkal a múlt század közepe előtt – tapasztalt meg. Követhette, hogyan alakult ennek a gyermeknek a sorsa, miután a család a világháborús vereség és a velejáró, 1945-ben és 1948 után kiteljesedett politikai rendszerváltozás következtében protestáns szellemiségén és konzervatív-liberális világlátásán kívül szinte mindenét elveszítette.Én úgy látom, szüleim, főként édesapám liberális-konzervatív szellemiségének tulajdonítható, hogy nem idealizálta az összeomlott világot. Ez az a világlátás, amely Kölcseyvel megláttatta és láttattatta a szatmári adózó nép állapotát, noha ő maga nem adózott.Nem munkálkodtam a „szocialista” politikai rendszer aláásásán; ez eszemben sem volt. Végeztem a munkámat a legjobb tudásom szerint. A munkám a bűnözés – szerencsémnek mondhatom, hogy a köztörvényes bűnözés…
