A regény főhőse, Ördög Róbert visszatér azokra a helyekre, ahol harminc évvel korábban élt. Az idők megváltoztak, az emberek nyomorognak; a korábbi falu lebontott házainak helyére panel tömbházakat húztak föl. A környező dombokon luxusvillák jelennek meg, az ingázók zsúfolt járatai pedig dzsipek és csillogó limuzinok útját keresztezik. Róbert, a közel hatvanéves férfi az élet ellehetetlenülése miatt kényszerült elhagyni Bukarestet fiatal feleségével és fiúkkal együtt. Ellenséges, korrupt, a szenvedélybetegségeknek kedvező környezetben Róbert, Andreea, Laurian Susanu és Brînduşa – mérgező négyest alkotva – életre-halálra szóló ördögi játékba kezd. A regény a számbavétel igényével rögzíti az új idők válságtörténeteit.
„A kommunizmus olyan gonoszság volt, amely egy még nagyobb gonoszságot idézett elő. A népirtás krónikái az Iliescu-Constantinescu-Băsescu korszakra teszi fel a koronát. Az említett személyek árnyékában meséltem el mindazt, amit átéltem” – vallja az író. Reflexiói árnyalt humanista értéktudatosságát mutatják, mely az európai szellemiség alapját képezi.
