1848–1849 ​a magyar zsidóság életében

• Példány állapota: közepes

Előszó
Nem volt, nem is lehetett célunk, hogy a teljesség igényével közelítsük meg vállalt feladatunkat. Nem oklevéltári kötetet szerkesztettünk, csak szemelvény-gyűjteményt állítottunk össze, hogy érzékeltessük a 48-as magyar forradalom és szabadságharc időpontjának zsidó tartalmú mozanataiban a korszellem hatását a zsidó közösség életére és a magyarság zsidó előjelű magatartására.
Antológiánk mutatvány-szövegei három irányban rögzítik meg a történések apró vonásait. Bemutatják a politikai és társadalmi emancipációért folytatott küzdelem ingadozó hullámzását, a meg-megújuló viaskodást, a néha meddőnek látszó, néha a tűnő cél nyomát már-már elérő hajsza állomásait. Visszatükrözik a zsidók szellemi és anyagi közreműködését a magyar és benne az egyetemes szabadság-gondolat diadala felé tartó nagy elhatározásban, miként azonosultak a szabadság-eszme magyar győzelmének hitében. S végül feltárják a zsidóság Vergődő vágyát a minden élő embert megillető jogok után és kezes hajlamát a jogokért cserébe követelt reform-áldozatok vonalán. Ezen a területen a zsidóság olyan határtalan meggyőződéssel tudta magáénak a jövőt, hogy önfeledten megtagadja múltját s elhullatja ősi örökségének emlékeit.
Szövegeinket az 1848. és 1849. évi magyarnyelvű hírlapokból, folyóiratokból, röpiratokból, könyvekből, röplapokból vettük. A magyarországi német sajtóból és irodalomból csak a szükség parancsára közlünk egy-egy íróra vagy eseményre jellemző részletet. Ép ezért nem illesztettük gyűjteményünkbe a németnyelvű emancipációs irodalom költői darabjait sem.
A szemelvények címét több esetben megváltoztattuk, részint az egyhangúság elkerülése végett, részint, hogy az újságok különféle rovataiban megjelent közlemények jellegadó tartalmára rámutassunk. Az eredeti címet a jegyzetekben tüntettük fel.
A szövegek eredeti helyesírását meghagytuk, csak a magánhangzók hosszúságának jelölésében törekedtünk egységes eljárásra. Az értelemzavaró központozási hiányokat kiküszöböltük, a sajtóhibának minősíthető írásmódon változtattunk, egyes szavak szokatlan alakját mai formába írtuk át, az aposztrófokat mellőztük. A kiemelt szövegrészeket technikai okok miatt nem hézagok, hanem dűlt betűk jelzik.

Művek szerzői: Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Lévay József, Petőfi Sándor, Vas Gereben. Táncsics Mihály. Királyi Pál. Szegfi Mór. Csemegi Károly. Bak Ignác. Benedek Ignác. Diósi Márton, Dux Adolf, Einhorn Ignác, Finály Zsigmond, Fischhof Dávid, Fuchs Márton, Heilprin Mihály, Herczfeld Sándor, Justh Manó, Keleti Zsigmond, Klein Bódog, Kolmár József, Kunewalder Jónás, Löw Lipót, Ludasi Mór, Madarász József, Pillitz Dániel, Ponori Thewrewk József, Reich Ignác, Róth Hermann, Schwarz Dávid, Wittelshöfer Lipót

• Szerző: Zsoldos Jenő (szerk.)
• Állapot: közepes