A ​biofizika alapjai

• Példány állapota: jó

Tartalom
ANYAGSZERKEZET. A SZERKEZET ÉS A FUNKCIÓ MOLEKULÁRIS ALAPJAI (Tarján Imre) 13
Az anyag alapformái 13
Az atom 15
A kvantumelmélet (kvantummechanika) főbb vonásai 15
Kvantumszámok. A hidrogénatom lehetséges energiaállapotai 16
A periódusos rendszer felépítése 23
Egyszerű molekulák 27
Kémiai kötések. Kötési energiák 27
Van der Waals-kötések. Hidrogénhíd 31
Egyszerű molekulák energiaállapotai 33
Kondenzált rendszerek. Rend és rendezetlenség 34
A gáztörvények értelmezése 34
A kinetikus hőelmélet 37
Rácshibák 38
Folyadékok és amorf szilárd testek. Mezomorf állapot 40
A barométeres magasságformula. A Boltzmann-féle elosztás néhány esete 44
Szilárdtestek (makromolekulák) elektronszerkezete. Energiasáv-modell 46
Energiaterjedés kristályokban (makromolekulákban) 50
Példák a szerkezet és a funkció közötti kapcsolatra 51
A víz tulajdonságai és szerkezete 51
Közös vonások a makromolekulák felépítésében 53
A fehérjék szerkezete és néhány tulajdonsága 55
A nukleinsavak szerkezete és néhány tulajdonsága 59
Biológiai membránok szerkezete és néhány tulajdonsága 65
SUGÁRZÁSOK. A SUGÁRZÁS ORVOSI ALKALMAZÁSÁNAK FIZIKAI ALAPJAI (Tarján Imre) 70
A teljes elektromágneses spektrum 70
A fény kölcsönhatása atomi rendszerekkel 71
Sugárzásmérés – fénymérés 72
Sugárzásmérés (radiometira) 72
Fénymérés (fotometria) 75
Mérési módszerek 77
Hőmérsékleti sugárzás 78
Lumineszcencia 80
Fényforrások 82
A fény hatásai 86
A röntgensugárzásról általában 87
Röntgensugárforrások és színképeik 89
A röntgensugárzás gyengülése 92
A gyengülés törvénye 92
A gyengülés részfolyamatai 93
Gyengülési (abszorpciós) színképek 94
A röntgenszínképek értelmezése 98
A diagnosztikai röntgenképalkotás néhány kérdése 100
Radioaktív izotópok. Bomlástörvény. Biológiai felezési idő 103
Magsugárzások és alkalmazásaik 106
Az alfa-sugárzás 106
A béta-sugárzás 107
A gamma-sugárzás 111
Neutron- és protonsugárzás 112
Kozmikus sugárzás 114
Részecskegyorsítók a medicinában 114
Magsugárzások mérése 116
A dozimetria feladata. Alapvető dózisfogalmak 120
Fizikai dózisfogalmak 120
Biológiai dózis. Dózisegyenérték 123
A dózis mérése 125
Hitelesítésre szolgáló ionizációs kamrák 125
Dózismérés kisméretű ionizációs kamrákkal 126
Egyéb dózismeghatározó módszerek 128
Radioaktív izotópok mint nyomjelzők 130
Az ionizáló sugárzások és az élő szervezet. Sugárártalom – kémiai ártalom 137
Terápiás sugárforrások 142
MIKROSZKÓPOS ÉS SZUBMIKROSZKÓPOS MÓDSZEREK A BIOLÓGIAI STRUKTÚRÁK VIZSGÁLATÁBAN (Tarján Imre, Voszka Rudolf) 146
Fénymikroszkópok 146
A mikroszkóp nagyítása 146
A mikroszkóp feloldóképessége 148
Speciális fénymikroszkópok 149
Elektronmikroszkópok 151
Elektronlencsék 152
Az elektronmikroszkóp felépítése és feloldóképessége 153
Speciális elektronmikroszkópok 154
Optikai spektrometria 155
Emissziós spektrum és mérése 155
Abszorpciós spektrum és mérése 157
Fényszórás. Raman-spektrometria 158
Optikai aktivitás 161
Diffrakció 164
Röntgendiffrakció 164
Elektron- és neutrondiffrakció 165
Egyéb módszerek 166
Mágneses rezonanciaspektrometria 166
Tömegspektrometria 170
Szerkezetvizsgálat elektronspektrometriai módszerrel 171
Mikrokalorimetria 172
Szedimentáció 173
TRANSZPORTFOLYAMATOK. AZ ÉLETFOLYAMATOK TERMODINAMIKAI ALAPJAI (Tarján Imre, Györgyi Sándor) 176
Folyadékok és gázok áramlása 176
Alapfogalmak 176
Bernoulli-törvény 176
Belső súrlódás. Stokes-törvény 177
Hagen – Poiseuille-törvény 179
Lamináris és turbulens áramlás 182
Áramlás rugalmas falú csövekben 183
Diffúzió és ozmózis 184
Fick törvényei 184
Van’t Hoff törvénye 186
A termodinamika első főtétele 187
A termodinamikáról általában. Alapfogalmak 187
Az első főtétel megfogalmazása. Belső energia 188
Példák az első főtétel alkalmazására. Kiegészítések az első főtételhez 189
A termodinamika második főtétele 192
A második főtétel megfogalmazása. Az entrópia statisztikai értelmezése 192
Termodinamikai értelemben reverzíbilis és irreverzíbilis folyamataok 195
Az entrópia fenomenológiai meghatározása 200
Adiabatikus folyamatok iránya és egyensúlya 202
Izoterm folyamatok iránya és egyensúlya. Szabadenergia és szabadentalpia 203
Kiegészítések és alkalmazások 207
Elegyek szabadentalpiája. Kémiai potenciál 207
A kémiai affinitás kvantitatív jellemzése 209
A tömeghatás törvénye. A kémiai affinitás kvantitatív jellemzése 211
Elektródpotenciálok. Nernst-egyenlet 212
Egyfajta összefoglalás 213
Nemegyensúlyi folyamatok 214
Onsager-féle lineáris összefüggések 215
Elektrolitok diffúziója. Diffúziós potenciál 217
Membrántranszport 220
Membránegyensúlyok és membránpotenciálok 220
Transzportegyenletek membránok esetében 222
Az aktív transzport mint kereszteffektus 224
IOELEKTRONIKA (Berkes László, Voszka Rudolf) 227
A jel mint információhordozó 227
Elektronikus rendszerek 229
Elektronikus építőelemek és alapáramkörök 230
Alapvető elektronikus funkciók 237
Erősítő, erősítés 237
Megjelenítők és regisztrálók 241
Elektronikus energiaforrások 244
Alapvető elektronikus funkciók 246
Az audiometria fizikai alapjai 246
Ultrahang 249
Nagyfrekvenciás hőkeltés 253
Elektromos impulzusok alkalmazásai 255
Ingerlés elektromos impulzusokkal 255
Elektromos impulzusok orvosi alkalmazásai 257
Elektromos veszély – elektromos biztonság 258
Jelfeldolgozás 259
Folyamatos jelek feldolgozása 259
Impulzusjelek feldolgozása 261
Telemetria 263
Orvosi elektronika és a számítógépek 263
Képalkotó eljárások 264
AZ INGERÜLETI FOLYAMATOK BIOFIZIKÁJA. PÉLDÁK A FIZIKAI MODELLALKOTÁSRA (Rontó Györgyi) 266
A nyugalomban levő sejt elektromos tulajdonságai 266
A nyugalmi potenciál értelmezése a Donnan-modell alapján (egyensúlyi modell) 267
A nyugalmi potenciál értelmezése a Hodgkin – Huxley – Katz-féle modell alapján transzportmodell) 268
A hiper- és hipopolarizáció, valamint elektromos modelljük 269
Az ingerületben levő sejt elektromos tulajdonságai 273
Egyetlen rost akciós potenciálja 273
Az akciós potenciállal kapcsolatos jelenségek és elektromos modellizálásuk 274
Az akciós potenciál terjedése 279
Rostköteg akciós potenciálja. Dipólusmodell 280
A test felületén regisztrálható feszültségek 282
Az elektrokardiográfia 282
Az agy-, az izomműködéssel, valamint a fényérzékeléssel kapcsolatos feszültségek 285
A szenzoros működések biofizikai vonatkozásai 287
A szenzoros működésről általában 287
A hallás (példa a szenzoros működésre) 290
HÍRKÖZLÉS ÉS SZABÁLYOZÁS. A BIOKIBERNETIKA ALAPJAI (Tarján Imre, Rontó Györgyi) 294
Információtovábbítás 294
Hírközlő rendszerek 294
Az információ mérése 295
Példák az információmennyiség felhasználására 298
Az irányítás 300
Szabályozás, szabályozó rendszerek funkcionális felépítése 300
Szabályozó rendszerek vizsgálata. Átmeneti függvények 303
Áttekintés a biológiai modellalkotásról 307
Számítógépek 309
A számítógépek működése, felépítése 310
A számítógépek orvosi alkalmazásának néhány lehetősége 313
TÁBLÁZATOK 315
Irodalom 325
Tárgymutató 327

• Szerző: Tarján Imre (szerk.)
• Állapot: jó