A korai görög énekmondók problémájával az eddigi kutatás is sokat foglalkozott, de századunkban még nem történt kísérlet arra, hogy a sok részeredményt egységes és teljes fejlődéstörténeti összképpé rendezzék Erre az összegzésre vállalkozott Ritoók Zsigmond a görög irodalomtörténeti és az általános epikatörténeti kutatások vizsgálatának alapján.
A könyv első fejezetében az énekmondóvá válás folyamatát és az énekmondói alkotás módját tárgyalja, a másodikban az előadói alkalmakról, körülményekről és a közönségnek az előadásban – alkotásban játszott szerepéről szól, végül a harmadikban az énekmondónak a társadalomban betöltött változó helyzetét és szerepét ábrázolja; felvázolja az énekmondás történetét a feltételezhető kezdetektől az elvirágzásig.
