A halál és a leányka (dedikált)

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Századvég
• Kiadás éve: 1992
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 408

Kenedi ​János 1947-ben született, 1966-68 között újságíró, 1969–1970 közt könyvkiadói szerkesztő volt. Állását rendőrhatósági intézkedés következtében veszítette el. A foglalkoztatási és publikálási tilalom húsz éve alatt keletkezett írásaiból készült a jelen válogatás zöme. Az esszék, a tanulmányok, az előadások többsége szamizdatban jelent meg a demokratikus ellenzék illegális folyóirataiban és törvényen kívül helyezett kiadóinál. A szerző értékrendjének középpontjában Bibó István és Szabó Zoltán nézetei találhatók. Akár politikai helyzetelemzést ír, akár történeti nyomozást folytat, Kenedit az a szándék vezeti, hogy ráébressze az olvasóját e két nagy formátumú gondolkodó időszerűségére. Nem mintha a politikai válság kisebb volna, ha kevésbé borulna felejtés a század politikai publicistáinak teljesítményeire. A történelmi amnézia azonban a magyar politikai kultúra szociológiai elemzésre méltó tárgya. Ez a Változatok 56 témájára, azaz A halál és a leányka mondandója csakúgy, mint a többi írás üzenete. Az Emberekről, eszmékről, politikáról című önéletrajzi párbeszédből az is kiderül, a szerzőnek miért személyes ügye a felejtéstől, a torzítástól, a cenzúrától mentes élet. Kenedi János sajtótörténeti munkásságáért 1991-ben Pulitzer-emlékdíjat kapott.