A lepörgött időt úgy hívjuk: történelem. Csak rajtunk múlik, hogy úgy tekintünk-e rá, mint letűnt nemzeti dicsőségünk és katasztrófákkal teli hanyatlásunk foglalatára, vagy inkább úgy, mint valami örökké “fenntartható fejlődés” -re, ahogy a globalizmus divatos, ám bukdácsoló tantétele hirdeti. Netán kellő cinizmussal fanyalgó nézőivé is válhatunk a világ színpadán játszódó kutyakomédiának, melynek a cselekménye alig, csupán a szereposztása változik…Miben maradtunk le a 13 század végén a Nyugattól?
