Minden növénynek, minden állatnak megvan a maga ellensége, spórája, gombája, bacillusa, férge, élősdije, mely rajta, tőle, belőle él. Légkörük a sötétség, talajuk a piszok.
Égbemeredő, napsütötte szirteken a métely, a mocsárbűz, a járvány élősdi penészflórája ismeretlen.
A szellemi irányzatoknak is megvannak a maguk élősdijei.
Ahol kutat az asztronómia, ott kereskedik az asztrológia ; ahol kísérletezik a chémia, ott kotyvaszt az alchimia; ahol oktat a tudomány, ott butít a babona ; ahol ihlet az ékesszólás, ott zavarog a demagógia ; ahol alakít a művészet, ott torzít a kontárkodás; ahol gyógyít az orvostudomány, ott boszorkánykodik a kuruzslás.
A vallásos hit magaslatain, a becsület tiszta légkörében, a valódi tudomány világító fényében, az egészség egyensúlyozott erejében a lelki ragályok árnyai sem kisértenek.
De a megbomlott, meghasonlott, sötétségbe tévedt, az igaz hitet meg nem találó, hanem ezt hamis ösvényeken szimatoló lelkekre annál jobban ráveti magát a szellemi járványok mindenfajta mikrobája.
