“A magyarság történelme elődeink áldozatokkal teli küzdelmeinek hosszú sorát jegyzi fel lapjain. De büszkén mondhatjuk el, hogy erőinket sosem a békétlen villongásra, a fenyegető hódításra gyűjtöttük egybe; ezek a harcok a kezdetektől védekező harcok. (…) Ha az 1848-as szabadságharc csatamezején életét áldozó költő, Petőfi Sándor így kiáltott fel, “Isten csodája, hogy még áll hazánk!”, arra az a válaszunk, hogy áll, mert egyek voltunk és maradtunk annak a szent ügynek a szolgálatában is, amit a haza életében tartása és gazdagítása érdekében annak védelme mindörökké jelent.” (Mádl Ferenc, a Magyar Körztársaság Elnöke)
