A kalocsai érseki egyház története I.

• Példány állapota: jó

Katona ​István (1732-1811) jezsuita történetíró, a nagyszombati, majd budai egyetem nyugalmazott történészprofesszora gróf Kollonich László érsek hívására 1790-ben költözött Kalocsára, ahol teológiai tanár, majd hamarosan kanonok lett. Nevezetes munkája, a „Magyarország kritikai története” vaskos köteteinek megírása közben főpásztora kérésére megalkotta „A kalocsai érseki egyház története” (Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae) című kétkötetes művet, amelyet 1800-ban adtak ki a helyi piarista nyomdában. A könyv a XVIII. századi egyháztörténet-írás egyik jelentős alkotása, a korban született azon kis számú történeti munkák egyike, amelyet mai napig forgatnak, idéznek a szakemberek. Magyar fordítását még az 1960–1970-es évek fordulóján készítette el Takács József (1901-1975) gimnáziumi tanár, aki még a jezsuiták kalocsai középiskolájában kezdte pedagógusi pályafutását. Ilyen terjedelmű latin nyelven írt történettudományi alkotás most először jelenik meg magyar átültetésben, és így kiadásával minden, a klasszikus nyelvet nem ismerő érdeklődő is tanulmányozhatja a szerző történetírói módszereit, a Szent István által alapított kalocsai főegyházmegye múltjáról kétszáz évvel ezelőtt kialakított történetírói képet.
Jelen I. kötetet, amely az főegyházmegye területének régmúltját, a XVIII. század végi plébániák állapotát, majd a rejtélyes kilétű Asztriktól a mohácsi csatamezőn elesett Tomori Pálig a helyi érsekek sorát mutatja be, Thoroczkay Gábor, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem középkori magyar történeti tanszékének munkatársa rendezte sajtó alá, látta el historiográfiai bevezetővel és magyarázó jegyzetekkel.
Jelen II. kötetet, amely az 1526 után egészen Kollonich Lászlóig tevékenykedő érsekek életrajzát, majd a főegyházmegye XVIII. századi történeti papi név- és címtárát tartalmazza, Tóth Gergely, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa rendezte sajtó alá és látta el magyarázó jegyzetekkel. A kötethez mellékletként járulnak a kalocsai érsekség középkori, valamint az 1801. évi állapotát bemutató térképek is.

Tartalom:
ELŐSZÓ (Thoroczkay Gábor)
ÜDV AZ OLVASÓNAK
A KALOCSAI ÉRSEKI EGYHÁZ TÖRTÉNETÉNEK ELSŐ RÉSZE A MOHÁCSI VERESÉG ELŐTT
Földrajzi bevezetés
Ezen egyházmegyék ősi lakói
A metanaszta jazigok
A hunok
A gepidák
Az avarok
A bolgárok
A magyarok
Kalocsa
Az egyházi elöljáróságok
A kalocsai egyházmegye plébániái
1. jegyzék: A plébániák kora
2. jegyzék: A plébániák híveinek nyelve
3. jegyzék: A plébániák helységeinek birtokosai
4. jegyzék: A plébániák katolikus híveinek száma
5. jegyzék: A plébániák évi jövedelme
A KALOCSAI ÉRSEKI EGYHÁZ TÖRTÉNETE
KALOCSAI PÜSPÖKÖK
Asztrik 1000-től
Névtelen
Dezső
Albert
Ugolin
I. Pál
Fulbert
BÁCSI ÉRSEKEK
Fábián 1094-től
Gergely
Francika
KALOCSAI ÉS BÁCSI ÉRSEKEK
Simon 1135-től
Muchia 1142-től
Mikó 1149-től
Kozma 1169-től
II. Pál 1175-től
I. András 1176-tól
I. István 1182-től
III. Pál 1188-tól
I. Péter 1190-től
Saul 1193-tól
I. János 1203-tól
Bertold 1205-től
Ugrin 1219-től
Benedek 1242-től
I. Tamás 1255-től
Smaragd 1257-től
I. Imre 1264-től
II. István 1266-tól
II. János 1278-tól
III. István 1302-től
Vince 1305-től
I. Demeter 1313-tól
I. László 1317-től
IV. István 1342-től
II. László 1343-tól
V. István 1345-től
I. Miklós 1349-től
Dénes 1350-től
II. Miklós 1356-tól
II. Tamás 1358-tól
VI. István 1367-től
Lajos 1383-tól
III. Miklós 1391-től
III. Tamás 1399-től
III. János 1401-től
Krizogon 1404-től
IV. Miklós 1408-tól
Brunsei II. András 1413-tól
IV. János 1424-től
V. János 1447-től
Rafael 1450-től
VII. István 1457-től
I. Gábor 1471-től
I. György 1479-től
II. Péter 1481-től
III. László 1501-től
II. Gergely 1503-tól
IV. Pál 1523-tól
RÖVIDÍTÉSEK

• Szerző: Katona István
• Darab: 1
• Állapot: jó