Pomogáts Béla (szerk.)

A kandúr csodatettei – Magyar írók a macskáról

Elfogyott

Példány állapota: jó

”Nekem mindig gyanús volt ez az egész dolog, a macskával meg az egérrel. A macskáról különben se sok jót hallani: állítólag hűtlen, ravasz, dologkerülő, alattomos. A grafológusok se sok jellemet olvasnak ki kézírásából, amit saját körmeivel osztogat – előkelő rokonsága, királyi származása nem teszi rokonszenvessé a moralista szemében, s hogy mégis szívesen simogatja az ember, ezt se az ő érdemének, hanem az ember gyöngeségének szokták tulajdonítani, amivel ”bedől” a macskahízelgésnek.
(Karinthy Frigyes)

”Amikor úgy egy hónap múlva kerestük a száműzött macskákat, a bácsi nem tudta őket előhívni. Töprengett, gondolkozott, végül azonban mégis megmondta az igazat. Jenő és Mihály már az első napon lesni kezdte a kakukkos óra kakukkját. Mígnem egyik délben, amikor a madár a leghosszabban állt és kiáltozott az óra ajtajában, utána ugrottak. A kakukk ijedtében elrepült, a két macska pedig bent maradt a szerkezetben.”
(Bajor Andor)

Szerző: Pomogáts Béla (szerk.)
Állapot: jó