A ​költő hét bordája

• Példány állapota: jó

Angyalosi ​Gergely (1953) a mai magyar értekező próza középnemzedékének egyik legjelentősebb képviselője. Tanulmánygyűjteménye első felében arra tesz kísérletet, hogy új prózapoétikai szempontok alapján szélesítse az irodalmi műalkotás megértésének és befogadásának horizontját. A prózai s költői művek precíz szaktudományos, ugyanakkor az esszéisztikus megközelítésmód könnyedségét és szépírói vrtuozitását sem nélkülöző vizsgálata mellett a szerző figyelme általánosabb irodalomelméleti, narratológiai, textológiai, szemiotikai problémákra is kiterjed.

Mindemellett a jelenkori fikozófiai diskurzusok lehetőségfeltételei és esélyei izgatják. A dekonstruktivizmus áramlatának szubtilis elemzése során a filozófiai kérdezés- és gondolkodásmód nem szűnő dilemmáit latolgatja: hogyan lehet állandóan ébren tartani a „kritikai potenciált” gondolkodásunkban, miként “tágítható a metafizikán belüli mező (Foucault szép kifejezésével élve) a „kívülség gondolata” irányába”.

A költő hét bordája című tanulmánygyűjtemény felépítését ezen irodalomtudományi, esztétikai és bölcseleti érzékenység határozza meg. Összességében elmondható, hogy a könyvben hagyomány és lelemény örökös vitája új kontextusba helyeződik, ezáltal is továbbgondolandó kérdéseket teremtve. Ezt a kontextust Angyalosi szelíd humorral és nyelvi invencióval egyénített stílusa, továbbá a műalkotás autonómiájának s az interpretáció végtelenségének tiszteletben tartása teszi különös színezetűvé. A kötetben szereplő harminc tanulmány a szerző utóbbi húsz évben született írásaiból ad reprezentatív válogatást.

• Szerző: Angyalosi Gergely
• Darab: 1
• Állapot: jó