A ​magyar középkor irodalma

• Példány állapota: jó

„Nem ​igazi műveltség az, amely a maga gyökereit nem ismeri. Ízlésünk történeti fejlődmény, s hogy mi mindenből tevődött össze, mi minden van benne valójában, azt csak a korábbiak, a régiek olvasgatása teszi számunkra tudatossá.” Horváth János
„Sajátságos sorsunk, hogy míg szerencsésb nemzetek legrégibb történetöket, hová a história nem ér, költői maradványokban nyomozzák, nekünk megfordítva, a história nyújt némi vezérfonalat régi költészetünkhöz. Mitológiánk, mondavilágunk, úgy szólva, elveszett; fölér-e a veszteséggel a históriai nyeremény?” Arany János
„A latin nyelven meginduló magyarországi irodalom még nyelvében is tükrözi az államalapítással együttjáró gyökeres társadalmi változást. A korai feudális királyság megalakulását nyomon követi a királytükör (speculum regum) műfaja, majd a nemesi érdekű gesztairodalom. Az idegen nyelvű írásbeliség és a nép nyelvén, az élőszó segítségével terjedő szóbeliség állandóan harcban vannak egymással, ugyanakkor egymásra is formálólag hatnak. A középkori latin történeti irodalom a népi epika bőséges anyagát őrizte meg, sőt nagy segítséget nyújt régi, ránk nem maradt középkori epikus formák rekonstruálásában is. A hősi énekek, legendák, mondák stb. hiteles alapul szolgálnak szellemi múltunk felidézéséhez.” ifj. Horváth János
„Eltelünk édes örömmel, ha a távulabb való századokból hallhatjuk hazai nyelvünket. De nagy hasznunk is vagyon belőle. Megtéríti sok szép igaz magyar szavainkat, melyeket gondatlanságunk már régtől fogva elhagyatott velünk.” Révai Miklós
„Más népekéhez képest valóban igen szerény középkori irodalmunk gyér maradványai azzal kárpótolnak bennünket csekély mennyiségükért, hogy egész kis példatárát alkotják gazdagabb irodalmak majdnem minden jellemző műformájának. A középkorban nem csupán a nép volt írástudatlan, hanem a felsőbb körök is vajmi keveset olvastak, ezért a prédikáción nevekedő sokaság a szent igék mellett megannyi novella- és mesetárgy termő talajba hulló magvát vihette magával a templomból, mely akkoriban sokakra nézve a szellemi táplálkozásnak és felüdülésnek jóformán egyedüli helye volt.” Katona Lajos
„A középkor szelleme nemcsak a férfit ragadta meg, a nőnem körében szintén virágzó típust teremtett, a régi apácáét. Az elsők még keletről származtak, mint a bizánci hatás tanúi, aztán lassanként jött és meghonosult a többi. E művelt nők alkották a magyar nyelvre fordított könyvek olvasóközönségét. A középkor egysége elhozta Európa népeihez a mesés kelet virágait. Egy sor „szent írás” járta körül a világot, mely … kezdetleges köntösében századok alatt sem vesztette el értékét, hatását. A Mária-költészet népies naivságát alig zavarja bántó hang, moralizáló didaxis, üdeségét fonnyasztó aszketika.” Horváth Cyrill
„Középkori verseink formakincse igen gazdag; önmagában véve is, hozzámérve a következő irodalmi korszak verskincséhez is, feltűnően változatos, s ebben kétségkívül volt része a latin minták ösztönzésének. De még szebb képet kapnánk róluk, ha kódexeink – mint gondatlan másolatok vagy másolatok másolatai – nem adnának gyakran romlott szöveget. Egyik-másik emlékünk így is pompás.” Császár Elemér
„A hagyománytalan nemzet tettek nélkül által nem plántálhatja emlékezetét unokáira.” Kölcsey Ferenc

• Szerző: V. Kovács Sándor
• Darab: 1
• Állapot: jó