Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler (szerk.)

A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I.

Készleten

Példány állapota: jó
Kiadó: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság
Kiadás éve: 1989
Nyelv: magyar, német
Oldalak száma: 533

“A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megrendezésére 1986. szeptember 1-5. között Ausztria fővárosában, Bécsben került sor. A kongresszussal kapcsolatos szervező munkát és a kongresszus megrendezését a Nemzetközi Magyar Filológiai Társasággal együttműködve két intézet – a Bécsi Egyetem Finnugor Intézete és az Osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet – vállalta magára.
A hungarológia komplex tudomány, és mint minden nemzeti tudomány, egyúttal az egyetemes emberi kultúra részét is képezi. A hungarológia kutatásának és oktatásának az a célja, hogy a magyar szellemi értékeket az egyetemes emberi kultúra és civilizáció számára hozzáférhetővé tegye, és rajtuk keresztül az egyetemes emberi művelődést is gazdagítsa.
Ennek megfelelően a kongresszus témája A magyar nyelv, irodalom, történelem és néprajz a Duna-völgyi népek kultúrájával kölcsönhatásban, különös tekintettel a 18-19. és a 19-20. századfordulójára volt. A tematika pontos körülhatárolása biztosította, hogy a magyar művelődést a szomszédos népek kultúrájával való kölcsönhatásban elemző témakörök alapos és sokoldalú vizsgálatnak legyenek alávetve.
A plenáris- és a szekcióelőadások – tekintettel a többi Duna-völgyi nép kultúrájával való érintkezési területekre – az egyes diszciplínák és korszakok legújabb kutatási eredményeit hozták napvilágra. A jelzett témakörök vizsgálatára és megvitatására Bécs mint a kongresszus színhelye, különösen alkalmas volt. Hiszen ismeretes, hogy ez a város mindkét korszakban a Duna-menti népek – köztük a magyarság – nyelvének és irodalmának fejlődésében rendkívül pozitív, megtermékenyítő szerepet játszott. A nyugat-európai kulturális áramlatok is elsősorban Bécsen keresztül jutottak el Magyarországra. Ugyanez érvényes persze az egykori monarchia többi népének kulturális és civilizációs haladására is.
A fő témára vonatkozó előadások 8 plenáris és 160 szekcióelőadás keretében hangzottak el. Egyes résztvevőknek – korlátozott mértékben – lehetőséget adtunk, hogy egyéb témákról szólhassanak, ha a kérdéses előadás a kongresszus, a hallgatóság számára érdekesnek mutatkozott. Ezeket az előadásokat a hetedik szekció (Történelem, kultúra és nyelv) foglalta magába.”