Fodor B., Horváth T. szerk.

A másik Budapest -Képeskönyv az elő(d)városokról

Elfogyott

Példány állapota: jó
Kiadó: Delta Kft.
Kiadás éve: 1996
ISBN: 9630471302
Oldalak száma: 120

Budapest születéséről, a három város – Pest, Buda és Óbuda – 1873-as egyesítéséről már sokan és sok helyütt megemlékeztek, arról azonban, hogy 1950-ben ehhez a Budapesthez még huszonhárom másik települést is hozzácsatoltak, már jóval kevesebbet hallottunk. Ennek a „hallgatásnak” egyszerű oka van: a mai főváros leglátványosabb negyedei, legizgalmasabb helyei gyakorlatilag a Városliget és a budai hegyek által határolt területen, az 1950 előtti Budapesten találhatók. Ez volt a városnak az a része, amely a századforduló lendületével a világvárosok sorába emelte a magyar fővárost, itt sűrűsödött össze Budapest (és az ország) egész történelme, ide futnak be a közlekedés és a kereskedelem szálai, itt találhatók a nemzeti kultúra fellegvárai, egyszóval itt volt és – némileg megritkulva – itt van mindaz, amiért Budapest az ország fővárosa. Így sokakban az a sematikus kép alakult ki, hogy ami ezen a „történelmi Budapesten” kívül van, az csak valami másodrendű, érdektelen peremvidék lehet, amelynek a múltja sem tartogathat sok meglepetést. Pedig, aki egy kicsit is ismeri ezen városok és községek egykori világát, az tudja, hogy ez nem így van: a korábban önálló településeken a századfordulót követően még a budapestinél is látványosabb fejlődés indult meg és az 1930- as évekre egy sokszínű, változatos képet mutató peremvárosi övezet vette körül a fővárost. Különböző nemzetiségű, eltérő karakterű települések alkottak egy sajátos „Budapesten-kívüli” világot, amelybe éppúgy beletartoztak a hatvan-hetven ezres városok, mint a néhány száz főt számláló nyaralótelepek. Ezt a sokarcú világot a korabeli fényképek segítségével lehet a leglátványosabban rekonstruálni, s ennek a szándéka fogalmazódott meg bennünk néhány éve, amikor belekezdtünk e képeskönyv összeállításába. Kezdetben még tele voltunk megválaszolatlan kérdésekkel: vajon élnek-e még azok, akik itt nőttek fel, s bárhová sodorták őket a történelem viharai, lélekben ma is kispestiek vagy budafokiak? Az újonnan ideköltözők eltöprengenek-e egyszer azon, hogy hol is élnek, mit jelent számukra Rákospalotán vagy Csepelen élni? S a város története iránt érdeklődők vagy a turisták között akad-e, aki teljesebb képet akar kapni ennek a kétmilliós fővárosnak a múltjáról? E kérdések mellett további kételyek merültek fel bennünk: megőriztek-e valahol egyáltalán régi képeket ezekről a településekről, s ha igen, akkor alkalmasak-e a bemutatásra? A helytörténeti gyűjteményeket és a fővárosi múzeumok fotótárait végiglátogatva aztán egy meglepően gazdag képanyag tárult elénk, amelyből addig csak elvétve mutattak be egy-egy darabot. Ez a nagyszámú fotó és képeslap – no meg az a lehetőség, hogy közkinccsé tehetjük az eddig ismeretlen képeket – arra késztetett bennünket, hogy kiadványunkban csak eredeti felvételeket használjunk fel, és mellőzzük a könyvekben vagy újságokban már korábban megjelent fényképeket. Ezzel persze le kellett mondanunk arról, hogy minden települést a maga teljességében mutassunk be, hiszen akadt néhány nevezetes épület vagy utca, amelyről nem találtunk megfelelő minőségű képet. A válogatás során a felvételek eredetisége mellett számunkra a másik fontos kritérium a képek archív jellege volt, hiszen ezek révén mutatható be leghitelesebben a Budapest környéki falvak és városok egykori világa.