A regény tulajdonképpen a Szellem árnyékának folytatása: az ott író-atya-mestere “árnyékában” vergődő Zuckerman némileg pornográf regényével óriási sikert arat, egyszeriben az érdeklődés középpontjába kerül, kultikus figura lesz, aki körül megbolydul az addig szürke élet. Rázúdul a sajtó, a televízió, a celebrátis, egyszeriben kiszolgáltatottja lesz a múltjából előlépő figurák (család, gyerekkori barátok) zsarolásának. Sebeket ejtenek rajta, sebeket ejt ő is, mindinkább elidegenedik regényétől, ugyanakkor egyre inkább rabja lesz annak, amit önéletrajzából fikcióvá teremtett. A regény csúcspontja az apa halála: az apáé, aki halálos ágyán megátkozza – megátkozza-e valóban? – idősebbik gyermekét, mert az a család szennyesét gátlástalanul kiteregette.
