Minden évben december 6-án a gyerekek az egész világon várják Mikulás bácsit, akit Télapónak is nevezünk. Akár így, akár úgy – ugyanazt a kedves, mosolygós öregembert jelenti mindkét név, aki ezen a napon megajándékoz minden kisgyermeket. Hosszú ősz szakálla és bajusza van, a sapkája és prémgalléros kabátja piros. Olyan fényes a csizmája, hogy az erőtlen téli napsugárka – ha rátéved – rögtön hanyattesik rajta. Senki sem tudja, hol lakik Télapó. Találgatják; tán egy fenyőerdő közepén vastag fatörzsekből épített, füstölgő kéményű házacskában, vagy tán egy felhőkig nyújtózó havas hegyormon tündöklő jégpalota az otthona? Nem tudjuk, hiszen egyikünk sem volt még nála vendégségben.
