A mítoszok rövid története

Az ​Oxfordban irodalom szakon végzett jeles vallástörténész eddigi húsz kötetet publikált, mûvei több mint negyven nyelven jelentek meg szerte a világon, Magyarországon az elmúlt néhány évben négy írása látott napvilágot.
Legújabb kötete a mítoszok szerepét elemzi a múlt közösségeiben és a jelen társadalmában. Armstrong a rá jellemzõ közérthetõ stílusban vizsgálja az ember alapvetõ mítoszteremtõ igényét, mely a kõkorszaktól napjainkig formájában és tartalmában rengeteget változott ugyan, de továbbra is elfojthatatlan.
Armstrong szerint miután a tudomány és a technika szédítõ fejlõdésének fantasztikuma mindennapossá vált, a világmagyarázó rendszerek iránti igény ismét felerõsödött, és az emberek a globalizálódott világban újból a vallásban vagy más mitikus jellegû eszmékben keresnek magyarázatot, vigaszt.
A mû bevezetõ kötete a Canongate kiadó által indított Mítosz-sorozatnak, melynek lényege, hogy neves szerzõk egyik kedvelt mítoszukat irodalmi formában dolgozzák fel, tetszés szerint regénnyé vagy drámává gyúrva, bármilyen fikciós formába bújtatva. A több évtizedre tervezett, immár ötvennél is több országban kiadott sorozatban már számos nyelven megjelent többek között az orosz Viktor Pelevin, a kanadai Margaret Atwood, az izraeli David Grossman és az angol Jeanette Winterson egy-egy mûve, és a következõ években lát majd napvilágot például a skót Alexander McCall Smith, a német Ingo Shulze, a török Orhan Pamuk és az amerikai Donna Tartt kötete. A sorozatot gondozó Palatinus Kiadó két mûvel indítja a magyarországi megjelenést: a Könyvhétre egyszerre adjuk ki a sorozatnyitó tanulmánykötetet és Viktor Pelevin regényét.