Ki a mutáns? A szokásos, a hagyományos, az általános válasz: tempora mutantur et nos mutamur in illis – tehát „mindenki”, aki az időben változik (és mindenki változik az időben).
Heldeggeri korrekció: „idő” és „aktor” nem két entitás, mi vagyunk az idő, mely változik. Ez azonban konkretizálja a választ. Milyen irányban változunk mi, Időaktorok, itt és most, Kelet-Európában? Távolodunk az államszocializmustól és – mondjuk egy tartalmasabb klisé híján – útban vagyunk a „nyitott társadalom” felé. Mi a mutáns Egzotikuma? Erre részletesebb választ kapunk Alekszandar Kjoszevtől: „A Kelet európaizálódó kultúrája közeledni igyekszik (a fejlődése utópikus végcéljaként) elképzelt nyugati mintához, miközben a Nyugat próbál minél inkább eltávolodni a kelet nézőpontjától, a igyekszik minden keleti vonást egzotikummá preparálni, azaz egyfajta átesztétizált idegenséggé változtatni.” Tehát mi nem csupán változunk (mutálni: változtatni az álláspontot a szó fizikai és geopolitikai értelmében), hanem „mutálunk” is (“mutálni”: megbicsakló és kissé hamis hangon énekelni a „helyes”, a „normális”, tehát a nyugati dallamot).
