A hét tanulmányból álló kétszerzős kötet az alkotmányos rendszerváltozás (1989-90) – máig vitatott – néhány államszervezeti megoldását mutatja be. Az alkotmányozó hatalom által választott alkotmányos intézményi megoldások a rendszerváltozás politikai kompromisszumaihoz (Nemzeti Kerekasztal megállapodás 1989. szeptember 18., MDF-SZDSZ megállapodás 1990. április 29.) kapcsolódnak.
A tematikus kötet az alkotmányozás és a kormányzati rendszer kérdéseire koncentrál. Főbb kérdésfeltevései a következők: ki volt, ki lehetett volna az alkotmányozó hatalom Magyarországon? Mi jellemzi a kormányforma három főszereplőjét, nevezetesen a parlamentet, az államfőt, a kormányt, továbbá milyen alkotmányjogi struktúrában működnek együtt? Hogyan jött létre a „negyedik főszereplő”, az Alkotmánybíróság? Mennyi gondot okozott a mindenkori kormányoknak az alkotmányerejű, a kétharmados, mai nevén a sarkalatos törvények 1989 óta létező és egyre bővülő alkotmányos listája?
Az alkotmányjogász szerzők alkotmánytörténetileg, alkotmányelméletileg és kritikai értékelő módon próbálják megválaszolni az intézményekre ma is jellemző, sok szempontból kuriózumszerű változásokat.
