“Jurtádba érkezik ma a fehér sólyom, és magával hozza jövő fényét, aki ragyog majd a pusztai népek között, mint a nap és a hold…” – jövendöli a táltos Temüdzsinről, az alig tízéves mongol fiúcskáról. S ő ettől kezdve vakon hisz a jóslatban, tudatosan készül arra, hogy “a puszták napja és holdja” legyen, aki egyesíti a nomád nemzetségeket, s dicső harcokba vezeti őket. Hallatlan akarattal, lélekjelenléttel minden veszedelemből megmenekül, ellenfelein bosszút áll, győzelmes sereget szervez. A jóslat beteljesül. Temüdzsin alakja máig sem merült feledésbe – Dzsingisz kán néven ismeri a világ…
