Kötetünk két tanulmányt tartalmaz, ezekben Jung a pszichológiai gyakorlatban szerzett felismeréseit alkalmazza a folklór, illetve a vallás képzet- és fogalomvilágára. A „mesebeli szellem fenomenológiájához” című írás tömör, lényegretörő, szinte bravúros példája a jungi analízisnek. A második tanulmány (“Kísérlet a Szentháromság dogmájának értelmezésére”) talán kissé közelebb is esik a magyar olvasók műveltségi köréhez, és igen mély bepillantást enged magának a vallásnak a lelki természetébe, közelebbről a kereszténységébe, megmutatva, hogy a meseelemzésben már megismert teljesség-kép milyen démoni, illetve isteni alakokban ölthet testet, milyen lelki küzdelmet kell megvívnia az emberi léleknek ahhoz, hogy ősemlékekkel, ősképekkel teljes világot valamiképpen tudatosítani tudja.
