A szerző a százéves háborúról szóló trilógiájában a történelmi regény legjobb hagyományait megőrizve és megújítva, a XXI. század emberének „mesél” páncélos lovagok és vérszomjas zsoldosok pokoli csatáiról, iszonytató pestisjárványokról, könyörtelen inkvizícióról, de a bajtársiasság és a barátság legszebb példáiról is, a szenvedélyes és szűzies szerelemről, a korabeli vidéki és párizsi életről, egyszóval „jókról és gonoszakról, nagyokról és kicsikről, valóságos történelmi személyekről és légből kapottakról”, vagyis elődeinkről az európai történelemben, akik „más házakban laktak, mást ettek, másképp öltözködtek, másként látták a világot, de ugyanúgy szerettek, szenvedtek, harcoltak,”…
