Fülszöveg A középkori zsidó-arab kultúra “aranykorának” legjelentősebb vallásbölcselője, enciklopédikus műveltséggel rendelkező tudós polihisztora Mose ben Maimon (Cordóba, 1138 – Fosztat, 1204), akit a filozófiai tradíció Maimonidészként ismer. Az almohád üldözések miatt családjával tizenévesen menekülni kényszerül, míg végül az egyiptomi Fosztatban telepednek le. Itt a kalifa udvaránál elismert orvosként működik, s egyben a helyi zsidóság szellemi vezetőjévé lesz.Máig mértékadó rabbinikus törvényfejtegető munkássága mellett 1190-ben befejezte filozófiai főművét, A tévelygők útmutatóját, amely egyben a legjelentősebb zsidó bölcseleti mű. A Szentírás kinyilatkoztatott igazságait veti egybe a filozófusok érveivel – hit és tudás örök dilemmáján elmélkedik. Az arisztotelészi filozófiában szerzett jártassága miatt a mestert sokszor a “zsidó Arisztotelész”-nek is nevezték. Műve első kötetében elsősorban a nehezen érthető szentírási helyeket magyarázza, az isteni attribútumokat és az arab… Tovább
