– Mondja! Maga dolgozni akar?- Nem is vagyok naplopó!- Ez baj, de mindegy. Ha tetszik, dolgozzon. Mi szeretne maga lenni a legszívesebben?A kérdezett végignézett magán, cingár lábain, komikus úszónadrágján és kerek szélű, barna zakóján, azután vállat vont:- Hogy lehet ilyet kérdezni? Titkár szeretnék lenni.- Kész szerencse, hogy erre jöttem. Alkalmazom! Ön nálam tiktár. Fizetése havi kétezer frank. Hogy hívják?- Vanek.- Jó név. Tessék, itt van egyhavi fizetése, háromezer frank. – Azt mondta, kettő.- Javítást adtam, mert rövid idő alatt meglepő előremenetelt tanúsított. Tessék…- Természetesen – mondta Vanek úr, miközben kissé idegesen, mint akit ostobaságokkal terhelnek, szivarzsebébe gyűrte a pénzt – tudnom kell, hogy mi a dolgom.- Igen sok dolga lesz. Hogy micsoda, azt nem tudom még. De nem is fontos. Ne féljen semmit, megcsinálta a szerencséjét, öregem…
