A tudományos kutatás válaszkeresés jól formulázott kérdésekre. E keresés során alternatív válaszlehetőségek fogalmazódnak meg, amelyek mint “igazságjelöltek” versengenek egymással. E rivális hipotézisek összemérésénél alkalmazott logikai eljárásokat nevezzük tudományos érvelésnek. Az adott korban elérhető tudományos igazságot az a válasz képviseli, amely győztesként kerül ki ebből a küzdelemből.A szerző a magyar logikai irodalomban elsőnek vállalkozik a tudományos érvelésnek mint megismerési szituációnak az elemzésére. Megismerheti az olvasót az argumentáció egyszerűbb és bonyolultabb formáival. Tárgyalja a klasszikus és a valószínűségi logika, valamint a szemantikai információelmélet jelentősebb tételeit, és ezek segítségével a főbb érvelési módok egzakt formulázását adja. Az egyes argumentációs eljárásokat igyekszik tudománytörténetileg jelentős példákon szemléltetni. Olyan szabályokat is megfogalmaz, amelyek lehetőséget nyújtanak a versengő hipotézisek közötti ésszerű választásra.
