A tűz és robbanás veszélye
Kézikönyv az iparban és kereskedelemben előforduló anyagok, valamint az egyes üzemek tűz- és robbanóveszélyének megismerésére, megítélésére és elhárítására

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Fővárosi Nyomda Részvénytársaság
• Kiadás éve: 1928
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 378

“A hazai szakirodalomnak régen érzett hiánya az, hogy sem a szakköröknek, sem a közönségnek nem áll olyan segédkönyv rendelkezésére, amely az ipariban és a kereskedelemben előforduló anyagok, valamint az egyes üzemek tűz- és robbanásveszélyének megismerésére és elhárítására nyújtana adatokat. Igy én is, aki immár közel két évtizede foglalkozom ezzel a tudomány úgyszólván minden ágát felölelő kérdéssel, nem egyszer voltam kénytelen a külföld gazdag irodalmához fordulni. A külföldi szakirodalomban dr. Ernst von Schwartz „Feuer und Explosionsgefahr” című munkáját találtam a legmegfelelőbbnek arra, amely a fenti hiányt pótolni volna hivatott. Ezt a munkát teszem megfelelően átdolgozva és egynéhány hiányával pótolva az érdeklődőknek hozzáférhetővé.
Érzem, hogy a könyvem nem teljes. A kémia és a technika naponta bővülő tudománya újabb és újabb anyagokat és eljárásokat állít az emberiség szolgálatába, s ezen kívül a már alkalmazott anyagok és eljárások közül is lesz valószínűleg egynéhány, amely a könyvben nem található fel. Ha valaki emiatt hiányolná a könyvet, vessen egy pillantást a tartalmába, s előre is bocsásson meg azért, hogy a felhalmozott óriási anyag- és adathalmazból valami kimaradt. Tervem azért az, hogy a hiányokat és a hibákat pótlólag mint a könyv függelékét juttatom majd mindazokhoz, akik munkámat érdeklődésre méltatták.
A könyv összeállítása több évi munkát igényelt, s bevallom, hogy az óriási anyaggal való néha-néha csüggedő küzködésemnek az a rendíthetetlen hitem adott újból és újból erőt, hogy munkámmal szegény megtépett hazám tűzrendészetét és szakirodalmát szolgálom.
Amidőn ezzel a hitemmel bocsátom útjára könyvemet, s mindenki részéről ezen kisérletemmel szemben elnéző jóindulatot kérdek, nem mulaszthatom el, hogy mindazoknak, akik munkámban segítségemre voltak, különösen pedig dr. Szalay Lajos vegyészmérnök úrnak, ehelyütt hálás köszönetemet fejezzem ki.”
Teasdale Ottó.