A nemrég elhunyt Michael Endének, “A végtelen történet” és annyi más, mély értelmű szépséges és bájosan groteszk írás szerzőjének utolsóként megjelent művét veheti kezébe az olvasó. Ende rövid meséivel sem okoz csalódást, ellenkezőleg: csak még inkább értékelhetjük sokoldalúságát. Állattörténetei az aesopusi mese modern változatai: Tenyeres-Talpas Tranquilla, Füligráncos Filemon és a többiek meghökkentő figurái egyúttal emberi gyengékre is fényt vetnek. Szülőknek – is – szóló “tanmesék” elnevelt és agyonnevelt gyerekekről: önfeledten vidám verses mesék – például Ugri-bugri Vili úrfiról -: a paletta igen széles, rengeteg szín van rajta kikeverve. Ám mindegyik darab az író – most már azt kell mondanunk: testamentumát sugallja: “Ha az ember elfeledkezik arról, hogy belső világa van, akkor a legsajátabb tulajdonát képező értékeket veszíti el.”
