Vaszary humora a csúcsponton volt, amikor ezt a kötetet összeállította. 1937-ben írja a könyv prológusában: „Itt állok a gazdasági krízis mélypontján… Én már élni is szeretnék, nem csak létezni. Egyszóval aljas szándékaim vannak az élettel, és Veled ezt nem lehet, édes Irodalom… Most kikezdek a legnagyobb hetérával, a közízléssel…
