Történelmünknek voltak olyan rövid időszakai, ritka pillanatai, amikor a külső politikai, gazdasági és kulturális erőknek való nagyfokú kiszolgáltatottságunk átmenetileg gyengült és/vagy a domináns külső hatalmi centrumokban változások, reformtörekvések jelentkeztek. Ilyenkor – többnyire új társadalmi szereplők színrelépésével – hazánk „légterében” különböző erősségű autonómia törekvések fogalmazódtak, fogalmazódhattak meg. Szalai Erzsébet új kötete olyan mozaikokból, olyan történetek és témák sorozatából áll, melyek az autonómia versus kiszolgáltatottság problematikájára fókuszálnak, 1945 utáni történelmünk és a jelen időhorizontjában. A szerző – mint oly sokszor – a közvélekedéssel szembe menő következtetésre, következtetésekre jut.
