Az ​életet nem lehet becsapni

• Példány állapota: jó

Csáth ​Géza (1888-1919)
„Élesre fent késeket rejtegetett a szívében” – írta róla Kosztolányi. Unokatestvérek voltak ők esztétikai értelemben is: közösek a zsenialitásban és a többműfajúságban – hogy aztán minden egyébben különbözhessenek. Az olvasót bizonyára meglepi, hogy ezek a színdarabok – noha jelen vannak az irodalmi köztudatban, színházaink is játsszák őket – Magyarországon ilyen teljességgel most jelennek meg először. Minden Csáth-színdarabban van valami egészen mai, hozzánk szóló. A csehovi mélységű A Janika nemcsak lélekismeretével, hanem szituációteremtő erejével is kiemelkedik. A Horváték tolsztojánus következetességével okoz meglepetést. A Kisvárosi történetben Csáth igazi, modern színpadi szerzőként, egyetlen ötlet kibontására építi a mű szerkezetét. Jelenetei néha színdarabcsírák, máskor dramatizált novellák – de valamennyi kiváló olvasnivaló. Csáth a század nagy modernje. „Az életet nem lehet becsapni” – hangzik el a Hamvazószerdában ez a reá olyan jellemző mondat. Igen, ott van ebben az élet elsődlegességének mély tudása, az orvos-író szkepszise éppúgy, mint a színpadi szerző sóhajtása: önnön lehetőségeinek nagyon pontos ismerete. Olvassunk Csáthot, ne feledjük el tudni emberről, lélekről mindazt, amit egyszer már megtudtunk.

Tartalomjegyzék

Színdarabok:
A Janika
Horváték
Fiúk, lányok
Zenés(nek szánt) színdarabok:
Zách Klára
Hamvazószerda
Kisvárosi történet
Jelenetek:
Kis családi dráma
Nagy Balázs – Kis Balázs
Párbeszéd a szeretetről
A gyermek
A sarlach
Függelék
Utószó
Jegyzetek

• Szerző: Csáth Géza
• Állapot: jó