Az ​európai integráció gazdaságtana

• Példány állapota: jó

Tartalom
BEVEZETÉS A GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANÁBA 9
Globális világgazdaság és integráció 9
Globális gazdaságtan vagy megaökonómia 13
Transznacionalizációs és globális folyamatok 11
A nemzetközi integrációelmélet főbb irányzatai 18
Az integrációelmélet keletkezése 18
Liberális irányzatok (iskolák) az integrációelméletben 21
Integráció és munkamegosztás 24
Inegráció és szabályozás 27
A nemzetközi integráció lehetséges elméleti értelmezései 32
A piaci integráció gazdaságtana 37
Vámunió-elméletek: piaci előnyök és hátrányok 37
Integrációs hatásmechanizmusok a vámunió-elméletekben 37
Elemzés keresleti és kínálati modellben 42
A vámunió és a mennyiségi korlátozások eltörlése 48
A nyereségek és veszteségek néhány meghatározó tényezője 49
A vámunió-elméletek “dinamikus” felfogásai 52
A vámunió néhány makrohatása 58
Kritikai megjegyzések a vámuniós integráció előnyösségéhez 60
A közös piaci elméleti keretei 64
A komparatív előnyök és a termelési tényezők 64
A relatívtényező árak és a komparatív előnyök a globális piacokon 69
A komparatív előnyök és a nemzetközi tényezőáramlások 73
A közös piac elméleti alapjai 78
Az 1992-es egységes európai piac 82
A vámuniótól az egységes európai piacig 82
Az 1992-es egységes európai piac terve 85
A “technikai” akadályok leépítése és az állami piacok 86
Az egységes piac és az adók harmonizálása (“fiskális” akadályok leépítése) 90
A várható nyereségek 93
Az 1992-es egységes európai piac állása és néhány hatása 98
A pénzügyi integráció az EU-ban 102
A monetáris integráció elméleti alapjai 102
A monetáris integráció gazdaságtana 102
A monetáris integráció költségei és haszna 111
A monetáris integráció kezdetei Európában 115
Első kísérletek a monetáris integrációra 115
Az európai monetáris rendszer (EMS) 117
Az EMS és a “külső” monetarizmus 122
Az Európai Monetáris Rendszer értékelése 127
Gazdasági és monetáris unió 131
Maastrichti döntések a Gazdasági és Monetáris Unióra 131
Az EU mint “optimális valutaövezet” 139
Az EMU költségvetési összefüggései 144
Az EMU megvalósíthatósága 147
Az EMU és a politikai unió összefüggései 155
Az európai unió költésgvetése 160
Az EU közös költségvetésének jellemzői 163
A közös költségvetés és az EMU 168
Az integráció mérésének néhány elméleti kérdése 174
Az integráció mérésének általános feltételei 174
Az integrációérettség mérése 180
Az integrációs hatások mérése 182
Az integráltság mérése 187
Európai integráció 189
Az Európai Unió főbb szervei és belső mechanizmusai 189
Bevezetés 189
Az Európai Unió struktúrája 189
Az Európai Tanács 193
Az Európai Tanács politikai szerepe 194
Az Európai Tanács Maastricht óta 195
Az első pillér: az Európai Közösség 196
A második pillér: a közös kül- és biztonságpolitika főbb kérdései 198
A harmadik pillér: a bel- és igazságügyi együttműködés szervezeti kérdései 201
Az Európai Unió soros elnöksége 203
Az Európai Unió Tanácsa 204
A funkcionális rétegződés 204
A tanácsülések bonyolítása 205
Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) 206
Szavazás a Tanácsban 207
A Bizottság 209
A testület jellege és fölépítése 209
Hatáskör, jogalkotás, kezdeményezési és végrehajtási jogosítványok 212
A Parlament 215
A választások 215
A képviselők 217
A politikai csoportok 218
A Parlamenti bizottságok 219
A parlamenti tisztségviselők 219
A plenáris ülés 219
A Parlament hatásköre 220
Az Európa Parlament a politikai ellenőrzésben 222
Az Európai Bíróság 225
A Bíróság összetétele 225
A Bíróság eljárása 226
Az Európai Pénzügyi Intézet és az Európai Központi Bank 227
Az Unió egyéb főbb szervei 228
Az EU-országok makrogazdasági teljesítménye 230
A gazdasági fejlődés “aranykorszaka” 230
Az európai gazdaság válságban 236
Az 1990-es évek – a kritikus évtized 241
Az 1990-es évek – a kritikus évtized 241
Az integrációs folyamatok alakulása 245
A vámunió és a kereskedelmi összefonódás 245
A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok 253
A mikrointegrációs folyamatok alakuása az EU-ban 257
Globális és regionális integrációs folyamatok 261
Az európai strukturális és alkalmazkodási “válság” 265
A műszaki rés és Európa felzárkózása 265
Az 1990-es évek dilemmái 272
Integráció és modernizáció (struktúrapolitikai szerepek és irányzatok) 276
Az EU iparpolitikájának jellemzői 276
A struktúrapolitika kezdetei és főbb irányai 276
A struktúrapolitika értékelése 284
Az EK szerepe a gazdasági modernizációban (Esettanulmány a portugál és görög tanulságok alapján) 287
Gyors modernizációs folyamat Portugáliában 288
Görögországban lassú a változás 290
Néhány tanulság Magyarország számára 292
A közös agrárpolitika 293
A közös agrárpolitika alapjai 293
A közös agrárpolitika összetevői 296
A közös agrárpolitika értékelése 299
Viták a közös agrárpolitika reformjáról 301
A radikális reform irányai 304
A közös energiapolitika 309
A tagországok energiahelyzete 309
A közös energiapolitika főbb irányai 311
Az EU külgazdasági kapcsolatrendszere 316
A külső kapcsolatok keretei és típusai és a közös kereskedelempolitika 316
Az Eu-kereskedelem kapcsolatai típusai 320
Társulások a korábbi gyarmatokkal 329
A loméi konvenciók 332
Közép- és Kelet-Európa és az Európai Unió 338
Társulási egyezmények Közép- és Kelet-Európa és az Európai Unió között 338
A “kele-nyugati” kapcsolatoktól a társulásokig 338
Az Európai Megállapodások főbb elemei és új vonásai 342
Az Európai Megállapodások eredményei 344
A társulási megállapodások hiányosságai 349
A szubregionális kooperáció és integráció 355
Közép- és Kelet-Európa úton a teljes jogú tagság felé 359
A teljes jogú tagsági tárgyalások megindulása (előzmények és feltételek) 359
Az új csatlakozók integrációs felkészültségéről 362
A csatlakozás versenyképességei követelményei 366
A csatlakozás és a gazdasági stabilizáció 370
Az EU “fogadókészsége” és érdekei 373

• Szerző: Palánkai Tibor
• Darab: 1
• Állapot: jó