A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent könyv.
Szent Iván napján, — 1899. évben —, az éjszakai nyár legszebb pompájának idején, hagytam el Stockholmot, hogy negyedik középázsiai utamat megkezdjem. A kikötő dúsan fellobogózott hajói a Szt. Iván ünnepét ünnepelték. Csak kevesen, szüleim, testvéreim s legközelebbi barátaim állottak a parton, midőn az Uleaborg gőzös megindult. Bármily viszontagságokat és nélkülözéseket kellett is három évi utamon elszenvednem: nehezebb napom ennél az elsőnél nem volt sohasem; mert a legnagyobb elszántság ahhoz kell, hogy attól a környezettől váljunk el, melyhez gyermekkorunk óta az élet legszentebb kötelékei kapcsolnak.
