Amikor tíz évvel ezelőtt a Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, az alapítók és az alkotók arra vállalkoztak, hogy a lehető legmagasabb színvonalon szólaltassák meg keserű félmúltunkat, amely sokáig azzal fenyegetett, hogy betemet bennünket. Az a tény, hogy a közép-európai nemzetek közül elsőként Magyarország állított múzeumot, emlékhelyet, mementót a diktatúrák áldozatainak, sokáig nem töltött el bennünket, magyarokat különösebb büszkeséggel, pedig igen: mi magyarok voltunk az elsők, akik képesek voltunk arra, hogy alig egy évtizeddel a diktatúra bukása után önvizsgálatba kezdjünk, hogy magunk és a világ számára is értelmezhető intézményi keretben mutassuk be a 20. századi totális diktatúrák emberellenes terrorrendszereit. Ennek az egy évtizednyi munkának állít emléket ez a könyv.
