Mit mond a mai olvasóknak egy másfélszáz évvel ezelőtti város képe, lakóinak öröme-bánata, ünnepei, kirándulásai, sétái, otthona, mentalitása? Nagyon sokat! Különösen akkor, ha ez a város a „régi Bécs” és kalauzunk az író-festő Adalbert Stifter, aki „komoly és vidám képekben, pergő jelenetekben” tárja elénk a császárváros színes és mozgalmas világát, s lefesti „elbűvölő” környékét is. Mindezt saját szemszögéből nézve és egyedi vizuális ábrázolásmódjával teszi. A Stephansdom tornyáról teríti ki Bécs térképét, és távcsövével bepillant a biedermeier kor emberének életébe. Saját korát meghaladó felfogásban, sétálva, szemlélődve és emlékezve villantja fel a Bécsi erdő kedvelt kirándulóhelyeit, vezet végig a Práter forgatagán és csendes ösvényein, és leszáll a katakombák komor mélyébe. Sétája elvisz a hencegő polgár otthonába, főúri szalonokba, még az ócskapiac apró bódéiba is. Sajátos ironizáló stílusában orientálja az olvasót a nagyvárosi élet útvesztőiben, egyúttal kifigurázza a…
