A jelen tankönyv több mint húszéves oktatási tapasztalat terméke, a rendszerváltás után végzett legfontosabb szociológiai vizsgálatok eredményeivel. A szociológia tudományának alapkérdéseit, a szociológia történetét és módszertanát tárgyaló első három fejezet után tizenhat további fejezetben egy-egy társadalmi jelenséggel foglalkozik. Röviden bemutatja a jelenségre vonatkozó elméleteket, a vizsgálatra használt módszertant, más országokban megfigyelhető tendenciákat. Részletesen tárgyalja a magyarországi helyzetet, s végül utal a jelenség társadalompolitikai eszközökkel való alakításának lehetőségeire. A szerző a makroszociológiától halad a mikroszociológia felé: a társadalmi szerkezet és az egyenlőtlenségek tárgyalásából indul ki, és az emberi viselkedés és a kultúra jelenségeivel fejezi be a szociológiai jelenségek bemutatását.
Tartalomjegyzék
Előszó a második, javított és bővített kiadáshoz
Előszó az első kiadáshoz
1. fejezet: A szociológia, mint tudomány
A szociológia tudománya
A társadalmi struktúra, intézmények, kultúra
A szociológia tárgya, módszere és alapvető szemlélete
A társadalomtudományok emberképe
Mire jó a szociológia?
A szociológus szerepei
Szociológiai kutatás és politikai cselekvés
A szociológiai kutatások objektivitása
Összefoglalás
Vitakérdések
Alapfogalmak és szakkifejezések
Ajánlott irodalom
2. fejezet: A szociológia története
Az előfutárok
Az „alapító atyák”
A két világháború közötti szociológusok
A szociológia irányzatai a második világháború utáni évtizedekben
Új elméleti orientációk az 1980-as és 1990-es években
A magyar szociológia története
3. fejezet: A szociológia módszertana
A szociológiai vizsgálat lépései
A probléma megfogalmazása
Elméleti hipotézisek
Operacionalizálás
Adatgyűjtési módszerek
Elemzés
Az eredmények közzététele
Mintavétel
Kérdőívkészítés
Megkérdezés vagy interjú
Vélemények és attitűdök mérése skálákkal
Kódolás
Adatfeldolgozás
Mérési szintek
Nominális szint
Ordinális szint
Intervallumszint
Aránymérő szint
Táblázatok készítése és elemzése
Egyszerű statisztikai mutatók
Két- és többváltozós elemzési módszerek
Etikai kérdések
4. fejezet: Egyenlőtlenség és szegénység
Alapfogalmak
Egyenlőség-egyenlőtlenség
Méltányosság, igazságosság
Szegények
Módszerek
Háztartásijövedelem-felvétel
Háztartáspanel-felvétel
Létminimum
Jövedelmi decilisek
Elméletek
Az elfogadható egyenlőtlenség mértéke
Egyenlőtlenség a történelemben
Az egyenlőtlenség és a szegénység okai
Nemzetközi tendenciák
Szegénység a fejlődő országokban
Szegénység a fejlett országokban
Magyarországi helyzet
Szegénység 1945 előtt
Szegénység és egyenlőtlenség a szocialista korszakban
Szegénység és egyenlőtlenség a rendszerváltás óta
Kik a szegények?
Társadalompolitika
A jóléti állam kiépülése
Viták a jóléti államról
A magyar jóléti rendszer
Változások az ezredfordulón (Spéder Zsolt)
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
5. fejezet: Társadalmi szerkezet és rétegződés
Társadalmi szerkezet, státus és szerep
Társadalmi rétegződés
Társadalmi osztály, réteg, státuscsoport, elit
Survey-módszer
Önbesorolásos módszer, presztízsvizsgálat, társadalmi-gazdasági státus
Harmónia-, konfliktus-, csere-, és kényszerelméletek
Konzervatív és radikális elméletek
A társadalmi szerkezet kategóriáinak elméleti alapjai
Sokdimenziós társadalomszerkezet-elméletek
Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke
Hatalomelméletek
Új marxista társadalomszerkezet-elméletek
Presztízs, társadalmi helyzet és társadalmi milliő
A társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire
A társadalmi kategóriák száma
A társadalmi szerkezet változása
A „munkásosztály elpolgárosodása” és az „osztályok elhalása”
Magyarországi helyzet_
Társadalmi szerkezet a két világháború között
„Két osztály és egy réteg”
Rétegződésvizsgálatok
Elméleti modellek
A jövedelmi és életkörülmény-különbségek növekedése a rendszerváltozás óta
Változások az ezredfordulón (Tóth István György)
6. fejezet: Város és falu
Város és község
Egyéb formák
Urbanizáció, városodás, városiasodás
Szuburbanizáció, szegregáció, slum, invázió, szukcesszió, filtráció
Urbanizáció
A városi és falusi életmód különbségei
Városökológiai elméletek
Urbanizációs tendenciák
Szegregáció és slumosodás a nagyvárosokban
Az emberi kapcsolatok és a lelki egészség
Késleltetett városfejlődés
Tanyák
Városhiányos településhálózat
Az életkörülmények különbségei
Regionális különbségek
Budapest városökológiai övezetei
Lakásviszonyok
Településfejlesztési politika
Lakáspolitika
Változások az ezredfordulón (Kapitány Balázs)
7. fejezet: Társadalmi mobilitás és vándorlás
Társadalmi mobilitás
Nyitott és zárt társadalom
Vándorlás (migráció)
Állandó és lakónépesség
Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg
Az ISA-paradigma
Az összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás
Stratifikációs paradigma, útelemzés
Loglineáris paradigma
A belső vándorlás adatforrásai és arányszámai
A nemzetközi vándorlás adatforrásainak hiányosságai
A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra
A strukturális tényezők hatása a mobilitásra
Az “amerikai álom
Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban
A mobilitás társadalmi hatásai
Mobilitás és társadalmi egyenlőtlenség
Az ember mint vándorló lény
A belső vándorlás átmenetének elmélete
A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete
Történeti vizsgálatok
Nemzetközi összehasonlítások
Az iskolai végzettség hatása a mobilitásra
A belső vándorlás
Nemzetközi vándorlások
Történeti kutatások
Nemzedékek közötti mobilitás
Társadalmi mobilitás rétegenként
A mobilitási esélyek egyenlőtlensége
A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek
Nemzedéken belüli mobilitás, elitcsere
Belső vándorlás
Nemzetközi vándorlás
8. fejezet: Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás
Demográfia
Termékenység, halandóság, reprodukció, morbiditás
A születések mutatói
A halálozás mutatói, a halandósági tábla
Csecsemőhalandósági és természetes szaporodási arányszámok
A demográfiai átmenet elmélete
A termékenység közgazdaságtani és szociológiai elméletei
Népességszám
Halandóság
Termékenység
9. fejezet: Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek
Az időskor alsó határa
A fiatalkor határai
A gyermekkor és serdülőkor
Népszámlálások
Szociológiai adatfelvételek
A nemek közti különbségek okai
A férfiak és a nők közötti munkamegosztás
Az egyén életciklusának szakaszai
A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása
A nők hátrányai a világ különböző országaiban
A nyugdíjrendszerek problémái
Az ifjúság problémái
A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban
Nők
Idősek
Fiatalok
Posztadoleszcencia Magyarországon
Gyermekek
A nők hátrányai mérséklésének lehetőségei
A magyar nyugdíjrendszer problémái
Családpolitika
10. fejezet: Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek
Faj, rassz
Nemzet
Nemzeti és vallási kisebbség, etnikai csoport
Rasszizmus, etnocentrizmus, nacionalizmus
Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció
A nemzettudat kialakulása
Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai
A feketék helyzete az Egyesült Államokban
A multikulturális társadalom
Az autoritárius személyiség
A nemzettudat Magyarországon
A roma kisebbség helyzete
A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus
11. fejezet: Család
Csoportok
Család, családmag, háztartás
Házasságtípusok
A családfejlődés evolucionista elmélete
A háztartások történeti változásai Európában
A család funkciói
A szerelem és a szexualitás történeti változásai
Háború a család körül
A gyermekek helyzete a családban
A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat
Háztartásnagyság és háztartástípusok
Házasságkötés
Válás
Házasságon kívüli születés
A családok életciklusának változásai
A házastársak kiválasztása
A család funkcióinak változásai
A családra vonatkozó társadalmi normák
12. fejezet: Oktatás
Oktatás, nevelés, a társadalom integrációja
Emberi beruházás
Iskolai végzettségi arányszámok
Beiskolázási arányszámok
Az iskola szerepe
Kulturális tőke és nyelvi készségek
Öröklés
A meritokratikus társadalom
Az iskolai végzettség és a beiskolázási arányszámok növekedése
Az iskolai végzettségi hatása az életpályára
A magyar népesség iskolai végzettsége
Iskolázottság és társadalmi helyzet
Az oktatásból kimaradtak helyzete
A kisegítő iskolák
13. fejezet: Gazdaság
A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya
Informális, második, szürke- és feketegazdaság
Szervezet, intézmény, bürokrácia
A gazdasági élet szereplőinek motivációi
Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás, redisztribúció, piac
Vita a szocialista gazdaságról
A „menedzserek forradalma”
A bürokratikus szervezetek
A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai
A tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzat
Gépesítés és automatizálás
Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás
A munkaerőpiacok
Munkanélküliség
Az informális gazdaság
Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok
A vállalatok és a kormány közötti alku
A második gazdaság
Vállalati gazdasági munkaközösségek
A privatizáció
Az új gazdasági elit és a magánvállalkozók
A munkanélküliség
A háztartások alkalmazkodása a gazdasági nehézségekhez
Változások az ezredfordulón (Lengyel György – Szántó Zoltán)
14. fejezet: Állam, kormányzat, politika
Állam, kormányzat, politika
Hatalom és uralom
Tradicionális, karizmatikus és racionális-legális uralom
Demokrácia, totalitarizmus, autoritarizmus
Párt, nyomást kifejtő csoport, mozgalom
Civil társadalom
Jóléti állam
Az állam
A nemzetállam
Demokrácia és gazdasági fejlettség
Állampolgári kultúra
Totalitarizmuselméletek
Demokrácia és piacgazdaság
A demokráciák számának változása
A pártok támogatottsága
Kiábrándulás a politikából
Helyi hatalmi viszonyok
A jóléti juttatások
A piacgazdaság és a demokrácia támogatottsága
A pártok szavazótáborának összetétele
Közvélemény a jóléti juttatásokról
15. fejezet: Életmód
Időmérleg
Háztartás-statisztika
Megfigyelés és élettörténet
Az életmód szerepe Max Webernél
A hivalkodó fogyasztás
Az időfelhasználás szociológiája
Munkáséletmód és a szegénység kultúrája
Parxis és habitus Bourdieu-nél
Társadalmi milliők
A szabadidő növekedése
Időmérleg-vizsgálatok
Egyéb vizsgálatok
Jövedelemkiegészítő munkák
Újabb tendenciák
A férfiak és nők életmódja közötti különbség
A társadalmi rétegek életmódjának különbségei
Életstíluscsoportok
A szegények és a romák életmódja
16. fejezet: Kultúra, értékek és normák, szocializáció
Kultúra, szubkultúra, kulturális pluralizmus
Normák
Értékek
Szocializáció, szerep, státus
Az élet minősége
Kulturális szakszociológiák
Rokeach, Inglehart, és Kohn módszere az értékek vizsgálatára
Az attitűdök vizsgálata
Az élet minőségének vizsgálata
A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai
Értékek változásának elméletei
A nevelés dilemmái
Az élet minőségének három dimenziója
Az értékek változása
A szocializációt befolyásoló körülmények
A tradicionális értékek uralma
Normák és életminőség a magyar társadalomban
Könyvolvasás, televíziózás
17. fejezet: Deviáns viselkedés
Deviáns viselkedés
Statisztikai mutatók
Viktimológiai felvételek
Az alkoholizmus becslési módszerei
Epidemológiai vizsgálatok
A deviancia funkciói és diszfunkciói
A szociológiai elméletek jellemzői
Biológiai elméletek
Pszichológiai elméletek
A szocializáció zavarai
A bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján
Kulturális elméletek
Anómiaelméletek
Minősítési elmélet
Öngyilkosság
Bűnözés
Alkoholizmus
Kábítószer-fogyasztás
Lelki betegségek
A deviáns viselkedés okai Magyarországon
18. fejezet: Vallás
Vallás és vallásosság
Egyház, szekta, felekezet, kultusz
Civil vallás
Fundamentalizmus
A vallás funkciója a társadalomban
A gazdaság és a vallás összefüggései
A szekularizáció elmélete
Szekularizációs tendenciák
Új vallási mozgalmak
A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele
A vallásosság változásának tendenciái
19. fejezet: Társadalmi változás
Társadalmi változás
Gazdasági növekedés, gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés
Jólét, életminőség
Gazdaság- és társadalomtípusok
Centrum és periféria
Rostow elmélete
Az ipari társadalom elmélete
A modernizáció elmélete
Elias civilizációs elmélete
Dependenciaelmélet, centrum és periféria
A modernizáció új elmélete
Forradalomelméletek
Magyarországi változások
Modernizációs kísérletek, 1825-1945
A szocialista modernizációs kísérlet kudarca
Rendszerváltozás Magyarországon
Életszínvonal
Társadalmi szerkezet
Emberi erőforrások
Modern mentalitás, értékek, normák
Demokrácia
Változások az ezredfordulón (Spéder Zsolt – Kapitány Balázs)
Bibliográfia
A Változások az ezredfordulón című kiegészítő fejezetekhez kapcsolódó bibliográfia
Függelék
_A magyar szociológia műhelyei, oktató- és kutatóhelyei, publikációs lehetőségei (Kapitány Balázs)
Névmutató
Tárgymutató
