Biológia

• Példány állapota: jó

Ez az atlasz nem csupán bevezetés a biológiába, de egyúttal tudományos kézikönyv is. Az ábra- és képoldalak kombinációja lehetővé teszi, hogy az Olvasó a tényeket és a bonyolult összefüggéseket könnyedén elsajátítsa, megértse. Az atlasz nem csupán középiskolásoknak és egyetemistáknak való kompendium, hanem a biológia iránt érdeklődők tájékozódását is segíti.

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ
JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
BEVEZETÉS
TUDOMÁNYELMÉLET
A biológia részterületei
Gondolkodási és munkamódszerek
Magyarázati elvek
A SEJT
Fénymikroszkópos szerkezet
Az alapplazma ultrastruktúrája és kémiája
Fehérjekémia
Biokatalízis és enzimek
Citoplazmatikus proteinstruktúrák
Biomembránok, az eukarióták sejtmembránja
Endoplazmatikus retikulum, riboszómák
Mikrotestek, Golgi-készülék, lizoszómák
A membránrendszerek dinamikája: transzportfolyamatok
Mitokondriumok
Plasztiszok
A növényi sejtfal
Nukleinsavak
Sejtmag: maghártya, kromoszómák, nukleólusz
SEJTSZINTŰ FOLYAMATOK
Autokatalitikus DNS-funkció: replikáció
Sejtciklus: interfázis és mitózis
A kromoszómák aktivitása a nyugvó magban
Heterokatalitikus DNS-funkció: transzkripció
Genetikai kód és a transzláció (eukariótáknál)
Sejten belüli morfogenezis (mitokondriumok, plasztiszok)
Anyagcsere és az ATP-rendszer (áttekintés)
A sejt mozgása
Az élet kritériumai I.: stacionárius egyensúly
Az élet kritériumai II..: visszacsatolás
NEM-SEJTES RENDSZEREK
Vírusok és viroidok
ÖNÁLLÓ SEJTEK (EGYSEJTŰEK)
Prokarióták I.: protociták, archebaktériumok
Prokarióták II.: baktériumok I.
Prokarióták III.: baktériumok II., kékmoszatok
Ostorosok (Flagellata)
Növényi egysejtűek (Protophyta)
Állati egysejtűek (Protozoa) I.
Állati egysejtűek (Protozoa) II.
DIFFERENCIÁLT ÉS SPECIALIZÁLT SEJTEK
A többsejtűség kezdetei
Szivacsok, telepesek (Thallophyta)
Differenciálódás állandósult növényi sejtekké
Növényi sejttípusok
Állati sejttípusok
SZÖVETEK
Növényi szövet I.: osztódó és alapszövet
Növényi szövet II.: zárószövet
Állati szövet I.: áttekintés
Állati szövet II.: fedőszövet
Állati szövet III.: kötő- és támasztószövet
Állati szövet IV.: izomszövet
Állati szövet V.: idegszövet
SZERVEK
Növényi szervek I.: a hajtástengely elsődleges felépítése
Növényi szervek II.: a hajtástengely másodlagos felépítése
Növényi szervek III.: gyökér, levél
Gerincesek szervrendszerei I.: bőr, légzőrendszer
Gerincesek szervrendszerei II.: csontváz, izomzat
Gerincesek szervrendszerei III.: emésztő-, kiválasztórendszer
Gerincesek szervrendszerei IV.: keringési rendszer
Gerincesek szervrendszerei V.: idegrendszer
AZ ÉLŐLÉNYEK ALAPTÍPUSAI
A hajtásos növények felépítése I.: levélállás, hajtáselágazás
A hajtásos növények felépítése II.: hajtás- és gyökérrendszerek
A hajtásos növények felépítése III.: gyökérmódosulások
A hajtásos növények felépítése IV.: hajtásmódosulások
A hajtásos növények felépítése V.: levélmódosulások
A hajtásos növények felépítése VI.: a virág
Az állatok felépítése I.: csalánozók
Az állatok felépítése II.: lapos- és hengeresférgek
Az állatok felépítése III.: gyűrűsférgek
Az állatok felépítése IV.: rákok, pókszabásúak
Az állatok felépítése V.: rovarok
Az állatok felépítése VI.: puhatestűek
Az állatok felépítése VII.: tüskésbőrűek
Az állatok felépítése VIII.: lándzsahal, gerincesek I.
Az állatok felépítése IX.: gerincesek II.
IVARTALAN SZAPORODÁS
Ivartalan szaporodás I.
Ivartalan szaporodás II.: növények
Ivartalan szaporodás III.: állatok
IVAROS SZAPORODÁS
Ivaros szaporodás I.: meiózis
Ivaros szaporodás II.: csírasejtképzés
Ivaros szaporodás III.: megtermékenyítés (dicitogén ivaros szaporodás I.)
Ivaros szaporodás IV.: megtermékenyítés (dicitogén ivaros szaporodás II.)
Ivaros szaporodás V.: monocitogén ivaros szaporodás
SZAPORODÁSI CIKLUSOK
Primer homofázisos nemzedékváltakozás
Primer heterofázisos nemzedékváltakozás
– I.: moszatok, gombák
– II.: mohák, harasztok
– III.: magvas növények
Szekunder nemzedékváltakozás
SZAPORODÁSBIOLÓGIA
Ivari kétalakúság
Szexuális magatartásmódok
Ondóátvitel
Gondoskodás az ivadékról
Ivadékgondozás I.: gerinctelenek
Ivadékgondozás II.: gerincesek
MIKROORGANIZMUSOK FEJLŐDÉSE
Nyitott fejlődés (Saprolegnia)
Zárt fejlődés (Acetabularia)
Egyszerű szerveződési folyamatok (Dictyostelium)
SOKSEJTŰEK FEJLŐDÉSE
Az ivarsejtek polaritása
Barázdálódás (áttekintés)
Gasztruláció és szervkezdemények (áttekintés)
Tengeri sün I.: normális fejlődés
Tengeri sün II.: fejlődési kísérletek
Lándzsahal
Kétéltűek I.: a barázdálódási sejtek potenciája
Kétéltűek II.: a gasztruláció elemzése
Kétéltűek III.: korai differenciálódási tendenciák
Kétéltűek IV.: a szem fejlődése
Hüllők és madarak
Emlősök I.: az embrió
Emlősök II.: a méhlepény
A FEJLŐDÉS FELTÉTELEI
Molekuláris biológia I.: a DNS változásai
Molekuláris biológia II.: differenciált transzkripció és transzláció
Belső tényezők: növények
Külső tényezők: növények I.
Külső tényezők: növények II.
Külső tényezők: állatok
ÖKOLÓGIA
Növényi autökológia I.: a fény
Növényi autökológia II.: hőmérséklet és CO2
Növényi autökológia III.: a víz és a talaj
Állatok autökológiája I.: irányító és megváltoztató hatás
Állatok autökológiája II.: korlátozó hatás
Állatok autökológiája III.: homotipikus csoportok
Demökológia I.: a populációk struktúrája
Demökológia II.: a populációk struktúrája és dinamikája
Demökológia III.: az elterjedés dinamikája
Demökológia IV.: az abundancia dinamikája
Demökológia V.: populációnövekedés, növénypopulációk
Növényi szünökológia I.: biotikus kölcsönhatások
Növényi szünökológia II.: növénytársulástan
Növényi szünökológia III.: növényi szukcesszió
Állati szünökológia I.: táplálkozás és ragadozók mint ökológiai tényezők
Állati szünökológia II.: szünókia, kommenzalizmus, szimbiózis
Állati szünökológia III.: élősködés
Szünökológia: az ökoszisztémák felépítése
Szünökológia: anyagforgalom és energiaáramlás
Szünökológia: produkcióbiológia
Szünökológia: ökoszisztémák törvényszerűségei
Humánökológia I.: a népességnövekedés és az élőhely eltartóképessége
Humánökológia II.: emberi befolyás alatti ökoszisztémák problémái
Humánökológia III.: környezetszennyezés, világmodell
ANYAGCSERE
Enzimek
Növényi fotoszintézis I.: fényreakció
Növényi fotoszintézis II.: sötétreakció
Bakteriális foto- és kemoszintézis
A növények ásványanyag-felvétele
Az állatok táplálkozása I.: a táplálék
Az állatok táplálkozása II.: az emésztés
Az állatok táplálkozása III.: reszorpció
Növényi anyagszállítás I.
Növényi anyagszállítás II.
Az állatok anyagszállítása
Növényi anyagkiválasztás
Az állatok kiválasztása I.: exkrétumok
Az állatok kiválasztása II.: kiválasztó szervek
Az energiaforgalom alapvonásai
Sejtlégzés I.: a glikolízis és a citrát-kör
Sejtlégzés II.: a légzési lánc
Erjedés, közvetlen oxidáció
A sejtlégzés szabályozása
Külső légzés I.: O2-felvétel és O2-szállítás
Külső légzés II.: légzőmozgás és légzésszabályozás
Vér I.: gáztranszport a gerinces állatoknál
Vér II.: légzési színanyagok, pufferolás
Vér III.: véralvadás
Immunbiológia I.: nem-specifikus védekezés
Immunbiológia II.: specifikus védekezés I.
Immunbiológia III.: specifikus védekezés II.
HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS
A hormonok osztályozása és hatásmódjaik
Hormonális szabályozás, hipotalamo-hipofízis rendszer
Ivarmirigyek
Pajzsmirigy és mellékvesevelő
Mellékvesekércg és hasnyálmirigy
Gerinctelen állatok és növények
AZ ÉRZÉKELÉS ÉLETTANA
A növények ingerválaszai I.: alapismeretek
A növények ingerválaszai II.: sejten belüli mozgások, taxisok
A növények ingerválaszai III.: tropizmusok
A növények ingerválaszai IV.: nasztiák
Érzéksejtek
Kémiai érzékelés, íz, szag
Szemtípusok
A gerincesek szeme I.
A gerincesek szeme II.
A gerincesek szeme III.
Nagyságállandóság és mozgáslátás
Mechanikai érzékelés I.: egyensúly-, forgásérzékelés, hallás
Mechanikai érzékelés II.: tapintás, hő- és fájdalomérzékelés
IDEGÉLETTAN
Nyugalmi potenciál
Elektromos potenciál, akciós potenciál
Az akciós potenciál elvezetése
Ingerületátvitel
Gyakori átkapcsolások az idegrendszerben
Hálózatos és központi idegrendszer
Vegetatív idegrendszer
Központi idegrendszer I.: pályák, érzőrendszer
Központi idegrendszer II.: gerincvelői és agytörzsi mozgatórendszer; hipotalamusz
Központi idegrendszer III.: célmotorika
Központi idegrendszer IV.: a nagyagy integráns működései
Központi idegrendszer V.: beszéd, emlékezet
MOZGÁS
Izommozgás I.
Izommozgás II.
Endogén (autonóm) mozgások
Integrált mozgások (a reflexek mint szabályozókörök)
Mozgásformák I.
Mozgásformák II.
ETOLÓGIA
Etológia: Tudományelméleti alapok
Öröklött viselkedés I.: öröklött mozgási séma, taxis; ösztönmodellek
Öröklött viselkedés II.: belső tényezők hatása
Öröklött viselkedés III.: külső tényezők
Öröklött viselkedés IV.: cselekvésláncolatok; appetitív viselkedés
Öröklött viselkedés V.: hierarchikus szerveződés
Öröklött viselkedés VI.: az agy közvetlen ingerlése I.
Öröklött viselkedés VII.: az agy közvetlen ingerlése II.; pótcselekvés
Öröklött és tanult viselkedés; a magatartásformák érése
Kondicionálás; pozitív és negatív tapasztalatok
A tanulás típusai; kíváncsiság, játék
Bevésődés; magasszintű tanulási eredmények
A viselkedésformák törzsfejlődési bizonyítékai
Ritualizáció; háziasítás
Állatközösségek; rangsor
Intraspecifikus agresszió; territoriális viselkedés
Az állatok kommunikációja
Humánetológia I.: módszerek
Humánetológia II.: öröklött mozgások; öröklött felismerés
Humánetológia III.: késztetések és tanulási prediszpozíciók
Humánetológia IV.: társas viselkedés; kibernetikus modellek
ÖRÖKLŐDÉS
Az eukarióták öröklődése/Mendel-törvények I.
– /Mendel-törvények II.
– /Az öröklődés kromoszómaelmélete
– /Többszörös allélia, pleiotrópia, poligénia
– /Ivarmeghatározás I.
– /Ivarmeghatározás II.
– /Extrakromoszomális öröklődés
– /Humángenetika
A prokarióták öröklődése/Bakteriofágok
– /Baktériumok: transzformáció, transzdukció, konjugáció
MOLEKULÁRIS GENETIKA
Prokarióták: DNS-replikáció és transzkripció
Prokarióták: transzláció
A génfogalom változása
Prokarióták: a génműködés szabályozása
Eukarióták: a génműködés szabályozása
GENOM-MEGVÁLTOZÁSOK
Mutáció I.: áttekintés
Mutáció II.: pontmutáció
Mutáció III.: kromoszómamutáció
Mutáció IV.: ploidiamutációk
Génmanipuláció I.: génklónozás
Génmanipuláció II.: egyedek klónozása
EVOLÚCIÓ A HÁZIASÍTÁS SORÁN
Háziállatok
Haszonnövények
Növénynemesítés
MIKROEVOLÚCIÓ
Evolúciós elméletek
Populációk
Változat, alfaj, faj
Evolúciós tényezők I.: mutáció, migráció
Evolúciós tényezők II.: szelekció I.
Evolúciós tényezők III.: szelekció II.
Evolúciós tényezők IV.: genetikai sodródás
Alfaj- és fajképződés I.
Alfaj- és fajképződés II.
MAKROEVOLÚCIÓ
Közvetett bizonyítékok I.
Közvetett bizonyítékok II.
Közvetett bizonyítékok III.
Közvetett bizonyítékok IV.
Abiotikus evolúció
A biológiai evolúció kezdetei
Az élővilág kibontakozása I.: a földtörténeti ókor
Az élővilág kibontakozása II.: a földtörténeti középkor és újkor
A lófélék törzsfejlődése
Ortogenezis és ortoszelekció
A törzsfa elágazódása (kladogenezis)
Magasabb szintre fejlődés (anagenezis)
AZ EMBER EVOLÚCIÓJA
Bizonyítékok és feltevések
A főemlősök és az emberszerűek evolúciója
Az emberfélék evolúciója
(Valódi) emberek
Az emberré válás feltételei
RENDSZERTAN
Alapok I.: nevezéktan
Alapok II.: mesterséges és természetes rendszerek
Alapok III.: nagy rendszertani egységek
„Prokaryota”; Növények I.: Phycobionta
Növények II.: Phycobionta, Mycobionta
Növények III.: Bryobionta, Cormobionta
Növények IV.: Cormobionta II. (Spermatophyta I.)
Növények V.: Spermatophyta II.
Növények VI.: Spermatophyta III.
Állatok I.: Protozoa
Állatok II.: Mesozoa; Porifera; Cnidaria; Acnidaria
Állatok III.: Tentaculata; Plathelmintes
Állatok IV.: Gnathostomulida; Nemertini; Aschelminthes
Állatok V.: Mollusca
Állatok VI.: Sipunculida; Kamptozoa; Annelida; Pentastomida; Tardigrada és mások
Állatok VII.: Arthropoda I.
Állatok VIII.: Arthropoda II.
Állatok IX.: Arthropoda III.
Állatok X.: Chaetognatha és mások, Echinodermata; Chordata I.
Állatok XI.: Chordata II.
Állatok XII.: Chordata III.
Állatok XIII.: Artiodactyla
IRODALOM
FORRÁSOK
MUTATÓK
NÉVMUTATÓ
TÁRGY- ÉS SZEMÉLYNÉVMUTATÓ

• Szerző: Günter Vogel · Harmut Angermann
• Darab: 1
• Állapot: jó