Brehm – Az állatok világa

A ​19. század közepére a gazdaság, a tudomány, a technika fejlődése lehetővé tette a fejlett európai civilizációk számára, hogy a föld addig ismeretlen vidékeit is birtokukba vegyék, természeti erőforrásait feltérképezzék, kiaknázzák. Először a felfedezés, feltérképezés, számbavétel volt soron, azt követte a gyarmatosítás, amelynek révén megszerzett gazdagság egyszersmind a gyarmatosító hatalmak további fejlődésének alapját is adta. Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az „otthon maradott” milliókban ugyanakkor nagy igény mutatkozott a tudományos ismeretterjesztésre, érdeklődéssel falták az utazók nemegyszer hihetetlen kalandjainak leírását.
A 19. század derekán a föld élővilága hatalmas területeken szinte még érintetlenül őrizte az évmilliós evolúció révén létrejött paradicsomi állapotot. Alfred Brehm ezzel a paradicsommal találkozott utazásai során. Számtalan saját megfigyelése, úti élményei, tanulmányai, tudományos munkássága, írói kvalitása a tudományos ismeretterjesztés mindmáig egyik legkiválóbb képviselőjévé tették.
Brehm munkája az egyik első mű, amely az állatok életének tanulmányozására helyezi a hangsúlyt: nem felboncolt állatok, csontvázak, részletek vonzották, hanem az élő állatok viselkedése.
Az állatok világa első kiadása 1863-ban jelent meg, amelyet több német nyelvű kiadás követett, a negyedik 1927-ben jelent meg. Az állatok világa lassan hatalmas tudományos-ismeretterjesztő vállalkozássá terebélyesedett. Nem csak Brehm, hanem egy sor nagyhírű tudós is közreműködött létrehozásában, továbbfejlesztésében. Egy sor nyelvre lefordították, a CD-hez felhasznált magyar kiadás a negyedik német alapján készült. A kor jeles hazai tudósai fordították, írták, magyar vonatkozású fejezetekkel egészítették ki, beépítették a friss tudományos eredményeket is. Élvezetes, közérthető stílus, ugyanakkor precíz, tudományos alaposságú rendszerezettség jellemzi nemcsak a Brehm által írt részeket, hanem az egész művet, a később született részeket is. „A Nagy Brehm” az állatvilágról szóló ismeretek utánozhatatlanul gazdag tárháza még ma is. Az állatrendszertant követő struktúra a főemlősöktől a primitív egysejtűekig az egész föld ökoszisztémáját elénk tárja. Éppúgy helyet kaptak benne a távoli egzotikus dzsungelek állatai, mint a hazánkban honos kutyafajták vagy egyéb háziállatok. Külön könyv foglalkozik a mikrobiológiával: a bakteriológia lebilincselően izgalmas történetét a 19. kötet tárja elénk.