Milorad Krstić festőművész vizuális expedíciója Budapesten.
Zarándokok valósága Képek, kijelentések, tények, hangulatok után kutatunk, egyszóval összefüggésekre vadászunk, és így tengetjük „értelemipari” vándoréletünk.
Különösen igaz ez „zarándok”-útjainkon, amikor fotókból és adatokból szőtt bédekkerrel fölvértezve idegen városokban – mintegy Párizs-, New York-, London-felfedezőként – tekergünk az utcákon, miközben kényszeresen évszázados hidak, klasszicista épületek, barokk szobrok, avantgárd múzeumok, haléttermek és varázsos panorámák után kutatunk.
A valóság azonban ellenáll: aszfalt, cigarettacsikk, fatörzsvédő vasrácsozat, falak, autók, félméternyi élénkzöld vakolat, mélyebb tónusú bronz lófarok, egy vörös és dús hajfonat, igéző női vállak – 50 %-os leértékelés a kirakat viaszbábuja felett. Feltekintve: ablakok, balkonok, ereszek, galambok és sirályok, az ég megannyi színe, változata és a Nap, és neonreklám, majd újra cipők, zoknik és lábszárak minden mennyiségben. Végre kávé, ásványvíz. Néhány óra alatt ennyi marad a világvárosokból, az utánozhatatlan és garantált hangulatokból. Mire szállodai szobánkban dekonstruáljuk a látottakat, rájövünk, hogy a mi Párizsunk, New Yorkunk, Londonunk, és persze Budapestünk, minden eddigiektől különböző.
Egy expedíció naplója A kötet képei egy különleges vizuális kutatóakció legjelentősebb felfedezéseit tartalmazzák. Tájak, épületek, tárgyak: terek, látványok, rések és zugok.
Rövidre vágva.
Mintha egy Budapest-expedíció vizuális kutatási naplóját lapozgatnánk. A város geográfiáját, topográfiáját, loglsztlkáját feltáró, valamint a múlt tárgyl emlékelt görgető és használó városlakók mindennapi élete elevenedik meg és fonódik egy szubjektív, de tényközléseiben radikálisan következetes narrációba Milorad Krstić képein.
A tárlókban egy kvázi tudományosan feldolgozott civilizáció lenyomatai. Bepillanthatunk a „Budapest-civilizáció” (továbbiakban: BC) vizuális tényeibe és adataiba. A feltételezhető kezdetektől a vélelmezhető végig. Tárgyszerűen, pontosan és személyesen. Rövidre vágva.
A BC-tárlókalakzatai Milorad Krstić a felvételek készítésekor gyalog, busszal, villamossal, metróval, HÉV-vel, taxival, a fellelhető közlekedési eszközök mlndegylkével bejárta a várost. Ha a művész vizuális kutatónaplójának nyomvonalát követjük (lásd a kötet végén lévő képjegyzéket), csak elvétve kapunk rekonstruálható és valóban bejárható útvonalat. Krstić Budapestet leíró grammatikája nem egy félórás vagy órás turistaútvonalból, hanem vizuális kimetszések egymás mellé helyezéséből épül fel. A fizikai valóságukban távol eső városrészek, épületek vagy tárgyak egymásra való reflektálásukban, kölcsönös értelemadásukban építik fel Milorad Krstić kutatási naplóját.
Ha a nézelődő olvasó jól ismeri Budapest történetét, kultúráját, a város szerkezetét és egzotikumait, meglepődve tapasztalhatja, hogy a művész nem ragadtatja el magát (nem harsány világokat gyűjt egybe), hanem adatközléseit (a fent említett tereket, látványokat és zugokat) dramatizálva jeleníti meg (lásd például az ég és föld közötti felhővariációkat).
Ezek a megjelenítések sokszor nyomon követhető művészettörténeti idézetek: a manierista szobrászat figurális világától, a Brueghel testvérek téli alakjaitól Caspar David Friedrich szikláin és felhőin keresztül a Szergej M. Eizenstein filmjeiben használt képi mellérendelésekig, az avantgardista juxta-pozíciókig vezet az út. A vizuális idézetek (amelyek Krstić kutatási tényadatait egyetemes összefüggésekbe rendezik) azért is adekvátak, mert a BC nélkülük felfejthetetlen vagy félreértelmezett maradna. Egyszóval kontextuálisan kell eljárnunk, ha érteni akarjuk Budapestet.
Ajánlás Képek, kijelentések, tények, hangulatok után kutatunk, vagyis összefüggésekre vadászunk és így tengetjük „értelemipari” vándoréletünk. Zarándokutunk célja ezúttal Budapest.
Nehéz úgy mondani az igazat,hogy az hasznos, de szép is legyen. Milorad Krstić Budapest-könyve egy hétköznapi (és könyörtelenül értékelő) sétát éppúgy segíthet, mint egy megtervezett (egyedi és boldogan megbocsátó) városbejárást. Biztosan lehetünk, hogy a BC minden egyes feltárója, kutatója, lakosa, vendégmunkása, befektetője, visszajáró és egyszeri vendége hozzáad a későbbiekben fellelhető Budapesthez: akár építi, akár bontja azt.
Milorad Krstić új Budapestet szült (fotózott, vágott, rendezett).
Kurdy Fehér János
