“Mama hazudik – gondolom titokban. Mamáról nem szabad csúnyát gondolni, titokban se sokáig. – Van egy krajcárom, aranykrajcár, szilvát akarok venni egy parasztasszonytól, s mama rám kiabál.- Nehogy venni próbálj, mert kolerát kapsz, s meghalsz.- Egy krajcárért nem lehet kolerát kapni, meghalni se lehet egy krajcárét, egy krajcár az majdnem semmi.” Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona a szakemberek előtt is ismeretlen, megrendítő erejű ifjúkori memoárját (Burokban születtem), mind ez ideig közeletlen író-, tudós-, színész-és írófeleség-portréit, valamint többnyire a Nyugatban közölt, de könyv alakban soha meg nem jelent novelláit adjuk közre ebben a kötetben. A fiatal lány, a későbbi színésznő, majd az írófeleség is meglepő bátorsággal és őszinteséggel vall egy olyan korról, amelyről azt hittük, hogy már mindent tudunk.
