Charles Baudelaire (1821-1867) Gyergyai Albert szerint „összegezi századának érzelmi és szellemi, erkölcsi és metafizikai hajlandóságait, hol abban, hogy elfogadja, s tökéletes formában ki is tudja fejezni őket, hol abban, hogy szembeszáll velük, s igy nyújt maradandóságot nekik.”
E kiadás tisztelgés Babits Mihály, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc előtt is, akik Baudelaire 100. születésnapja alkalmából készitették el A romlás virágai-nak teljes magyar forditását, a művészetük teljével, a nagy élmény hőfokán tolmácsolták a világirodalmi szenzációt. Jóllehet a forditás hálátlan műfaj, amelyet hamar kikezd az idők és izlések forgandósága, új Baudelaire-forditások nem születhetnek úgy, hogy ne idéznék meg a nagy hármas teljesitményét.
