Bódi Zsuzsanna, Ember Mária, Dobos Ilona, Csalog Zsolt, Balassa Iván, Szécsi Magda, Kovalcsik Katalin, Glonczi Ernő, Schermann Vera, Prieger Zsolt, Szitái Emília, Szegő László, Bai József, Tamás Amaryllis, Máté Mihály, Eperjessy Ernő

Cigány néprajzi tanulmányok 9. – 2000

4490Ft Szállítási költség info shipping cost

Tartalom

BALASSA IVÁN:
BEKÖSZÖNTŐ 9
25 éves „A magyarországi nemzetiségek néprajza” című sorozat 25

BÓDI ZSUZSANNA:
Cigány Néprajzi Tanulmányok 1993-2000. Bibliográfia 16

EMBER MÁRIA:
Ide is együtt az ablakra csendőr 23

SCHERMANN VERA:
Egy Vas megyei település cigányságának sorsa 1900-tól 1945-ig 30
Le rromenqo trájo andar jekh gav tar-o kothorthem Vas, kathar o bers 1900 3Í ko 1945
The fate of Gypsies in a Vas county settlement from 1900 to 1945

PRIEGER ZSOLT:
Nekünk már nincs könnyünk se… Roma Holocaust – fél évszázad távolából. Részlet 38

DOBOS ILONA:
Egy öreg muzsikus emlékei 43

SZITÁI EMÍLIA:
Karácsonyi fekete vonat 49

BÓDI ZSUZSANNA:
Emlékeim… – A munkaszolgálatos 54

CSALOG ZSOLT:
Cigányon nem fog az átok. Részlet 59

GLONCZI ERNŐ:
Fekete évek 61

BAI JÓZSEF:
Vétettetek ellenem 65

SZEGŐ LÁSZLÓ
Győrben egyiket se lőtték agyon… – elmondta 1971-ben Oláh Katalin – Részletek 73

SZÉCSI MAGDA:
Istenhez könyörögtünk, hogy legyen mán vége… – meséli az a cigányasszony,
aki túlélte a birkenaui koncentrációs tábor poklát 79

CSALOG ZSOLT:
A testvéremet keresem 82
ORSÓS JAKAB:
Átok 88

TAMÁS AMARYLLIS :
Fiam, csak nyugodjál meg… – Orsós Lajos mondja 92

KOVALCSIK KATALIN:
A kezükbe voltunk 96

A HOLOKAUSZT A CIGÁNY FOLKLÓRBAN 101
Opre Roma. Cigány himnusz. Gypsy anthem
Hitler – ének. Hitler – gili. Hitler – song
Ala trajin a Bácskáké Roma. A Bácskában nincs már cigánytelep.
Legelnek a gólyák, Legelin e gólya. The storks are in the pasture
Nézzéj hátra, /anyám. Dikh palai mamo. Look back, mother

BÓDI ZSUZSANNA – MÁTÉ MIHÁLY
Magyarországi cigány holokauszt – válogatott bibliográfia 112
Hírek, tudósítások
Megemlékezések
Kárpótlás
Cikkek, interjúk, tanulmányok Visszaemlékezések, folklór közlések
Irodalom, film – Literatúra

EPERJESSY ERNŐ:
UTÓSZÓ 135

Készleten

  • Példány állapota: jó

A magyar néprajztudomány mindig nagyon fontosnak tekintette a velünk együtt élő ‘nemzetiségek kutatását és az ilyen tárgyú feldolgozások rendszeres kiadását. Elég, ha ezzel kapcsolatban megnézzük a Magyar Néprajzi Társaság központi folyóiratának, az Ethnographiának első köteteit, már azokban is találunk német, szlovén, román, cigány, spanyol (Dél-Magyarország), örmény és más adatközléseket, feldolgozásokat, tanulmányokat. A Magyar Néprajzi Társaság az egyes nemzetiségeknek külön szakosztályokat alapított, melyeknek vezetői közülük kerültek ki.

A trianoni békediktátum után a megmaradt országban elsősorban a németek között folyt néprajzi kutatás, a többi nemzetiség a környező országokkal való rendezetlen kapcsolataink miatt általában kimaradt. A II. világháború befejezése után a magyarországi németek kitelepítése, a szlovákiai magyarok deportálása, illetve cseréje és a szomszédos országokban történt atrocitások a békében virágzó néprajzkutatásokat is akadályozták. Csak az 1950-es évek közepén alakult ki némi együttműködés, amikor a magyarországi Tótkomlóson és a szlovákiai Radnán folyt közös néprajzi feltárás. Az 1960-as évek végén bizonyos mértékig már enyhült a helyzet és a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja Évkönyvében (ORTUTAY Gyula, KOSA László) a magyarországi nemzetiségek néprajzáról kaphattunk áttekintést

  • Bódi Zsuzsanna, Ember Mária, Dobos Ilona, Csalog Zsolt, Balassa Iván, Szécsi Magda, Kovalcsik Katalin, Glonczi Ernő, Schermann Vera, Prieger Zsolt, Szitái Emília, Szegő László, Bai József, Tamás Amaryllis, Máté Mihály, Eperjessy Ernő
  • 1
  • jó