Tardy János (szerk.)

Csalások, csúsztatások, csalafintaságok a tudományban I-IV.
A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozata

Elfogyott

Példány állapota: jó
Kiadó: Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás éve: 2020
ISBN: 9786155015557
Nyelv: magyar
Oldalak száma: 420

Ki ne találkozott volna élete, tudományos munkássága során nagyívű csúsztatásokkal, huncut csalafintaságokkal, tudatos csalásokkal? A dolog különösen ott válik kényessé, ahol magasan képzett szakemberek a tudományos közéletben önös érdekből manipulálnak, s gyakran cseppet sem eredménytelenül…
“A csalások – mint ahogy másutt sem – a tudományban sem fognak megszűnni, sőt mennél több ember vesz részt a tudomány művelésében, és mennél nagyobb az igény a gyors eredményekre, annál több alkalommal fordul elő. Mégis, a „tudományos” csalások, hazugságok a tudományokban nem maradnak fenn tartósan, lelepleződnek, és készítőik neve legfeljebb negatív előjellel szerepel. Úgy kell kezelni őket, mint a tudományos munka selejtjét, melynek mennyiségét igyekezni kell leszorítani, de együtt kell élni vele.”
A Társulat és a Természettudományi Közlöny sosem tett éles megkülönböztetést a „két kultúra” között. Rendszeresen jelentek meg írások a humán és a természettudományok közötti kapcsolatok jegyében egyaránt. Mi is ezt az elvet követjük. Sorozatunkban négy konferenciát szerveztünk, gyakorlatilag
valamennyit csaknem teltházas érdeklődés mellett. A természettudományok (orvostudomány, állatorvoslástan, geográfia, ásványtan, őslénytan, botanika, archeobotanika, csillagászat, kémia, fizika, energetika, matematika, klimatológia, táplálkozástudomány stb.) mellett tudatosan merítettünk más tudományterületek (környezettudomány, agrártudomány, jogtudomány, történettudomány, térképtörténet, sőt a nyelvtudomány és az iparművészet) tanulságos múltbéli és jelenkori példáiból is.
Ki-ki a saját szakterületén megannyi, a tudományos közélet tisztaságát veszélyeztető vagy egyenesen sértő csalásról, tudatos megtévesztésről szerezhet tudomást (és fájó tapasztalatokat). Olyanokról is, amelyek széleskörű publicitást kaptak, s számos olyat, amelyek ilyen-olyan okokból „zárt körben” maradnak. Aligha tévedünk, ha arra a megállapításra jutunk, hogy nincs
olyan tudományterület, amelyet ez a kérdéskör, ez a jelenség érintetlenül hagyna.