Dian Fosseyt 1985. december 27-én, a kora reggeli órákban holtan találták tábori kunyhójában. Azóta sem tudjuk, ki volt a gyilkosa.
Kötetünk Dian Fossey rendkívüli történetét adja közre, éspedig azoknak a leveleknek a tükrében, amelyekben csípősen gunyoros vagy éppen melankóliával átszínezett hangon, de mindig izgalmasan és szórakoztatóan írt családjának, barátainak a “nagymajmok legnagyszerűbbjei” között eltöltött évek boldog és szomorú pillanatairól. Bob Campbell, a látszólag oly félelmetes, valójában félénk és visszahúzódó gorillák neves fotográfusa, éveken keresztül volt Dian legközelebbi munkatársa Karisokéban.
Kötetünk emléket állít az eszmének, amelyért Dian Fossey élt és dolgozott. Az ő kutatásainak hála, ma már sokkal jobban ismerjük a hegyi gorillákat, ám a kérdés ugyanolyan kínzó, mint húsz esztendővel ezelőtt: vajon milyen sors, milyen jövő várhat ezekre a nemes és csodálatos teremtményekre?
