„Nem voltak látványos akciók, nem robbantottunk és nem gyújtottunk fel semmit. De sikerült nagy anyagi károkat okoznunk, és késleltettük a gyilkolásra szánt hadianyagok és egyéb eszközök elkészültét, s ezáltal felhasználását. A telefongyári munkásoknak ezt a tevékenységét a Szabad Nép 1944. szeptemberi száma A nemzeti felszabadító harc hírei cím alatt a következőként említi: “A Telefongyár termelése 84 százalékkal csökkent. Még ez is kevés! Egy töltényt se Hitlernek!” ” – írja a szerző könyvében, aki a háborús években esztergályosként dolgozott a Telefongyárban, majd a felszabadulás után 25 évet töltött el külügyi szolgálatban.
A könyv nemcsak a munkáséletmód és -kultúra, a munkásmozgalom történet iránt érdeklődőknek, hanem szélesebb olvasóközönségnek, közöttük és különösképpen a fiataloknak szól. E kötettel memoárirodalmunk hiányt pótló, a történeti ismeretanyagot élvezetes formában feldolgozó olvasmánnyal gazdagodik.
