Petőfi a népköltészetben rejlő lehetőséget felfedezve egy addig nem létező műfajt honosított meg: szakítva a Kazinczy-féle “finomkodó stílussal”, költészetében nála jelenik meg először a családi líra, a hitvesi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a magyar táj méltó bemutatása.
